Még fel sem ocsúdtak az alföldi gazdálkodók a tavaly nyári aszálysokkból, az elmúlt hónapokban szembesültek azzal, hogy lejár a kutak legalizálására adott türelmi idő, és az új uniós ciklusban a támogatások egy részéhez is csak bejelentett kutakkal lehet hozzájutni. Egy hét éve vajúdó szabályozásról van szó, többször módosítgatták a törvényt, tologatták a bejelentési kötelezettség határidejét, és még mindig nagy a bizonytalanság, pont ezért nem is fogtak még hozzá sokan az egész procedúrához.

Még a 2016-ban megszavazott törvény szerint az összes létező, eddig engedély nélkül működő kutat be kell jelenteni. Mivel száz évvel ezelőtt valószínűleg a szolgabíró engedélyezte a kutakat, 1995 előtt pedig nem kellett engedély, ezért ezek a régebb óta működő kutak nem illegálisak, az azóta kialakítottaknál viszont elvártható a regisztráció, amelynek elmulasztását büntetik is. Az egymillió forint bírság az 1995 után fúrt, vagy ásott és be nem jelentett kutak miatt járhat 2024 januárjától, de a bejelentési kötelezettség mindegyik be nem jelenttett kútra vonatkozik, amelynek a talpmélysége 50 méternél nem mélyebb.

Képünk illusztráció.

Kovács Bea

Pont az elsivatagosodó Homokhátság van a legnagyobb pácban: a Duna és a Tisza közötti kiemelkedő terület messze van a felszíni vizet adó folyóktól, az itt főként zöldség-gyümülcs termelésével foglalkozó gazdálkodók egyetlen lehetősége az öntözésre, ha kutakat fúrnak. Ráadásul errefelé a települések lakosainak majdnem a fele tanyákon él, ahol nincs vezetékes víz, így a háztartási vizet is ásott, vagy fúrt kutakból veszik. A nagyságrend megbecsülhetetlen, de egy korábbi bordányi fórumon elhangzott, hogy a 3200 lakosú homokháti községben 2000 ilyen kút van.

Tavaly ugyan láttunk Mórahalom mellett, a legforróbb kánikulában, az aszály kellős közepén olyan öntözőt működtetni, amelyből úgy jött ki a víz az utat is áztatva, ahogy a csövön kifért, de azért a többség a Homokháton is tisztában van azzal, hogy a végtelenségig nem szipkázhaják ki maguk alól a vizet. Szívesebben öntöznének felszíni vízből, de az nincs. Ígéretekkel persze tele van a padlás, de egyelőre még azt a projektet is leállították, amely a Tiszából, egy tízemeletes magasságáig tolná fel a vizet a Homokhátságra egy zárt csőrendszerben.

A vízpótlási programmal a Norvég Alap finanszírozásában már korábban felemelték a vizet Zákányszékig, tavaly a választási kampányban egészen Mórahalomig ígérték a víz elvitelét, 1,8 milliárd forintot kaptak egy hat kilométeres nyomócső kiépítésére, ezzel egy nagyjából 2000 hektáros terület válna felszíni vízből öntözhetővé. Egyelőre azonban a helyzet az, legalábbis helyi forrásaink szerint, hogy Lázár János minisztériuma ezt a projektet is leállította. Megkerestük az Országos Vízügyi Igazgatóságot, hogy valóban áll-e a beruházás, az OVF pedig megerősítette értesülésünket. Mint írták: "A projekt befejező szakaszának megvalósítása érdekében a kormány rendelkezett a szükséges forrás biztosításáról, amelyet azonban a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt a Bud János Bizottság felülvizsgált és nem támogatott, ezért a szükséges engedélyt nem adták ki. A kivitelezés szerepel az öntözéses gazdálkodás hatékonyságának növeléséről szóló kormányelőterjesztés azonnali feladatai között, amelyről kormánydöntés még nem született."

Öntözéses gazdálkodás. Képünk illusztráció

MTI

A projekt befejezésére nagy szükség lenne. A térségben ugyan épültek az utóbbi időben záportározók százmilliós uniós forrásokból, de a ha nem esik az eső, azokban sincs víz. A sivatagosodó Homokhátságon csak a kutakból lehet vizet venni, más nincs. A vízzáró réteg alatti vizeket csak jogszabályok körülbástyázta módon lehet igénybe venni, kizárólag mikroöntözésre, víztakarékos technológiával. Viszont talajvizet használ rengeteg háztartás, és több tízezer gazdálkodó is ebből öntöz, őket érdekli most nagyon, hogyan lehet bejelenteni a kútjaikat, és az mennyibe fog kerülni nekik.

Hiába kampányol azzal a kormány, hogy ingyen, egyszerűsített módon lehet a bejelentést megtenni, ahhoz mégiscsak kell egy kútfúrói „igazolás”, ezt pedig nem készítik el a szakemberek baráti kézfogásért cserébe. Az egyszerűsített bejelentéssel a háztartásoknak a jegyzőhöz, a gazdák a Földügyi Központhoz tartoznak. Tehát mindegyiket be kell jelenteni, de ha gazdálkodási célra is használni akarják a talajvizet, és a földalapú támogatáson túl, más uniós forrást is igényelnének, akkor vízjogi engedélyt is kell szerezni. Olyan egyszerűnek, és kedvezőnek tűnik az egész, főként a 2016-os szigorúsághoz képest, de mégsem az. Több fórumot is szervezett az agrárkamara a Homokhátságon is, de ezeken egymásnak ellentmondó információk hangzottak el.

Mórahalmon, a hét elején tartottak egy fórumot, itt is a legelső kérdések között volt az, hogy mikor hoz az állam felszíni vizet a Homokhátságra. Kozák Péter, az ATVIZIG igazgatója a leállított tiszai projektről egy szót sem szólt, de a Tiszánál 15 méterrel magasabban folyó Dunából idevezetett vízről igen.(A Tiszából, ahogy írtuk, 22 méterrel magasabb területre kellett felfelé vezetni a vizet.) Erről az igazgató elmondta, hogy a Duna-Tisza köze - beleértve a Homokhátság délkeleti részét -vízellátásának már a műszaki tervezése folyik. „Az akkor száz év” – zúdult fel a közönség, akik közül egy felszólaló ki is fejtette, hogy a vizet az államnak kellene biztosítani, a gazdálkodók dolga, hogy drágán felhozzák azt a föld alól.

Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) vezetője és Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott átvágja a nemzetiszínű szalagot a Szeged belterületét is védő árvízvédelmi szakasz átadásán Szegeden, a Tisza bal partján 2015. február 25-én.

MTI / Rosta Tibor

A fórumon ott volt az agrárkamara, és az öntözésért felelős Földügyi Központ képviselői is, ők nyugtatták a dugig megtelt terem közönségét azzal, hogy csak pár tízezer forint költsége lehet a háztartási kutak bejelentésének, de a mezőgazdasági célúak is legfeljebb pár százezer forintot kóstálhatnak. A „speciális” helyzetek, mint például az, hogy egy külterületi tanyán fúrt, elvileg háztartási kútból árutermelő mezőgazdasági területet is öntöznek, még ha kicsit is, vagy, vagy hogy belterületen is lehet fólia, láthatóan meglepte a szakértőket. A Földügyi Központ képviselője többször cinkoskodva legyintett, hogy majd félrenéznek adott esetben. A közönség azonban sem a cinkos összekacsintásnak, sem az olcsóságot ígérőknek nem dőlt be, azon háborodtak fel, hogy most engedékenységet ígérnek, majd az éles helyzetben ők maradnak pácban, hiszen 2025-től műholdak segítségével fogják ellenőrizni a mezőgazdasági kutakat.

Errefelé majdnem minden polgármester Fidesz-párti, de még nekik is elegük van a fejetlenségből. A zákányszéki polgármester arra kérte a kamarát, hogy legalább állítsanak össze egy sorvezetőt, mert náluk még a jegyzőnek is több helyről kell kibányászni a vonatkozó paragrafusokat. Mórahalom alpolgármestere pedig bejelentette, hogy a háztartásoknak az önkormányzat szakemberei ingyen elkészítik a bejelentési dokumentációt, mert az ingyenességet hirdető kommunikáció ellenére, mégis kell hozzá szakértői munka, amiért fizetni kellene, nem is keveset. Nyilván ez sem lesz egyszerű, hiszen ahogy azt a fórumon is elmondta Ásotthalom alpolgármestere, több helyen, pont az ivóvizük tisztasága miatt a vízzáró réteg alá fúrtak. Ott ez jó sokba fog kerülni. Ha mégsem megfelelő a kútvíz minősége, akkor eltömítik azt. Hiába hangsúlyozta Tasnádi Gabriella, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértője, hogy éppen az ott élők érdeke az ivóvíz minőségének az ellenőrzése, erre a nyugtatásra szemmel láthatóan nem volt vevő a közönség. A lakossági kutak bejelentése sem lesz egyszerű, de a gazdákra még ennél is bonyolultabb tortúra vár.

A gazdálkodóknak a költségek totális bizonytalansága fáj a legjobban. Ebben a térségben nagyon sokan családi gazdálkodóként termelnek sárgarépát, szamócát, barackot, burgonyát, ezeket az ültetvényeket folyamatosan öntözni kell. Az ő esetükben nem csak a háztartásokra vonatkozó bejelentés kötelező, hanem a vízjogi engedélyeztetés is, ha uniós támogatást is szeretnének igényelni. Ezek a családi gazdaságok néhány hektáron működnek, a termeléshez kötött támogatásért cserébe, jó minőségű vetőmagot kell használniuk, amit szigorúan ellenőriznek is.

Szamóca betakarítása a lajosmizsei Szőrös és Kisjuhász családi kertészetben 2020. április 28-án. Képünk illusztráció

MTI / Koszticsák Szilárd

A gazdák többsége néhány hektárra több, kisebb teljesítményű kutat is fúrt, ezeket biztatta a Földügyi Központ képviselője arra, hogy első körben egy kutat jelentsenek be - lényegében csalásra buzdított. De még ezzel kapcsolatban is azt mondták a szakértők, hogy ezt akár 200 ezer forintból is meg lehet úszni. Egy gazdálkodó viszont, aki az ötből egyetlen kútjának bejelentését kezdte el még korábban, már most félmillió forintnál jár, pedig még nem ért az eljárás végére. Totális káosz van, holott a mezőgazdasági termelőknek egy-másfél hónap múlva be kell nyújtaniuk a termeléshez kötött támogatásokra a kérelmeket, amelyekhez a bejelentést már csatolni kell.

Az új uniós ciklus agrártámogatási rendszere ugyanis sok új, az előzőnél szigorúbb elemet tartalmaz, amelyek a felszín alatti vizeket védik. A támogatásokra vonatkozó végrehajtási rendeletek, amelyekből jóval egyértelműbben derülnek majd ki a részletek, még nem jelentek meg. Az agrárkamara a jogszabályok kidolgozásánál, minél több kedvezményt érne el a tárcánál, nyilván most a folyamatban levő alkudozások miatt sem volt egyértelműbb a tájékoztatás. Nem akarják magukra haragítani a gazdákat, inkább az összkacsintós, "okosba megoldjuk" gesztussal kábítják őket.