Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Munkacsoportot állít fel a kormány, hogy létrejöhessen az állami online árfigyelő rendszer – jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A tárca hivatalosan a Gazdasági Versenyhivatal múlt heti ötletét karolta fel, amely – mint akkor közölték – az árstop miatt elrendelt ágazati vizsgálatok során pattant ki a versenyhatóság embereinek a fejéből.
A tárca szerint az eszköz hozzájárulhat az infláció csökkentéséhez, ezért „a megfelelő jogi környezet megteremtése, az adatbázis mielőbbi létrehozása, és működése érdekében a mai napon egy közös munkacsoport alakult, melynek a Kormányt érintő feladatait a GFM gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelő államtitkára koordinálja”.
A GFM hozzáteszi: „a nemzetközi (pl. görög, román) tapasztalatok rávilágítottak, hogy a növekvő ártranszparencia, a fogyasztói árak összehasonlíthatósága fokozza a versenyt, ami hosszú távon is mérséklő hatással lehet az árakra, illetve erősítheti a vásárlói tudatosságot”.
Ebben természetesen nem is kételkedik senki, igaz, az áruházláncokra eddig sem volt jellemző, hogy titkolták volna az áraikat, sőt árösszehasonlító oldalak is léteznek – igaz, nem egy állami hatóság kezében. Az állam részéről a Központi Statisztikai Hivatal az, amely hónapról hónapra adatokat gyűjt a fogyasztói árakról.
A közlemény szerint az árfigyelés a tervek szerint első körben a kiskereskedelmi szektorban megjelenő élelmiszer-típusokra fog összpontosítani, közös céljuk szerint már a második negyedév végén. Vagyis nagyjából akkor, amikorra az elemzők (a bázishatás, nem a kormány miatt) az infláció jelentős lassulását prognosztizálják.
Kérdéseink persze így is maradtak:
- Mi alapján döntenek arról, hogy milyen termékek kerülnek bele a listába?
- Milyen termékeknél, milyen bontásban szerepelnek majd az árak? Mi a hvg.hu-nál például egyes alapkategóriák legalacsonyabb árait nézzük, tudva, hogy a kereskedők ezeket igyekeznek relatíve alacsonyan tartani, vagyis az átlagos drágulásnál alacsonyabb lehet ebben a körben az áremelkedés (adataink mindenesetre meg szoktak felelni a hivatalos statisztikáknak). Az áron túl azonban számtalan kategória létezik akár egyformának tűnő termékből is (pl. saját márkás, kereskedelmi márkás, mentes, stb.), amelyeknél az árak sem feltétlenül mozognak együtt.
- Milyen sűrűn vizsgálják felül a listát? Bekerülnek például a láncok hétvégi akciói, vagy csak hetente, netán havonta frissítik, mint a KSH, vagy több sajtótermék, így a hvg.hu is?
- Mely láncok árait írják össze?
- Hol mérik fel az árakat? Az egyes területi különbségek látszanak majd? Például ha valaki egy baranyai kistelepülés áraira kíváncsi, az talál információt, vagy be kell érnie egy országos árral?
- Miért növelné a transzparenciát az, hogy most majd az állam is üzemeltet egy árösszehasonlító oldalt?
- Miért gondolják, hogy a kiskereskedőknek fontosabb, hogy kiszúrjanak a vásárlóikkal, mint hogy versenyelőnyre tegyenek szert kedvezőbb árakkal?
- És még inkább: miért egy állami lista fog hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen az infláció?
