Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
528 ezer forint volt januárban a bruttó átlagkereset, a nettó pedig 363 900 forint. Ez 16,1, illetve 16 százalékos növekedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest – számolt a Központi Statisztikai Hivatal.
Egy nagyon fontos változás van a mostani statisztikában: eddig a legkisebb cégek dolgozói kimaradtak az adatokból (az 5 fősnél nagyobb cégek, valamint az állami szféra és a legfontosabb nonprofit szervezetek dolgozóinak bére számított ide), így az eddig felfelé torzíthatta az adatokat. Mostantól már a mikrovállalkozások dolgozóinak bére is beleszámít az átlagba. Ha most a régi módszertan szerint számoltak volna, akkor 15 ezer forinttal magasabb átlag jött volna ki – közölte a KSH. Az nem változott viszont, hogy csak a teljes állású dolgozók keresetét figyelik.
A mediánkereset, vagyis az a „középső” érték, amelynél a dolgozók egyik fele többet keres, a másik fele kevesebbet, bruttó 422 400 forint volt, nettó 294 500. Ez 17,1, illetve 17 százalékos növekedés egy év alatt.
Mivel az infláció januárban 25,7 százalékos volt, az átlagkereset veszített az értékéből: a reálkereset 7,6 százalékkal csökkent egy év alatt.
A vállalkozásoknál 17, a költségvetési szférában viszont csak 13,6, a nonprofit szervezeteknél pedig 13,3 százalékkal nőtt az átlagkereset. Azaz a versenyszféra cégei próbálják inkább megtartani a dolgozóikat magasabb fizetésekkel, az állam és az önkormányzatok jobban spórolnak ezen.
A legjobban az információs és kommunikációs szektor fizet, ott 867 400 forint volt a bruttó átlagkereset. A legkevesebb pénzt a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén lehetett keresni, bruttó 349 700 forint volt a teljes állásúak átlagfizetése.
