Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Egyszerűbb és biztonságosabb lesz jelenteni a korrupciót a cégeknél az európai uniós direktíván alapuló új jogszabály alapján – hívta fel a figyelmet az EY nemzetközi tanácsadó cég az MTI-hez eljuttatott közleményében. A legalább 250 dolgozót alkalmazó vállalatoknak a jogszabály április 12-ei kihirdetésétől számítva 60 napjuk van lehetővé tenni, hogy egy akár névtelenséget is biztosító etikai forródróton keresztül jelenthessék a bejelentők a szabálysértéseket. Az 50 és 249 közötti munkavállalót foglalkoztató cégeknek december 17-ig ad erre időt a jogszabály.
A közleményben kifejtik: a legalább 50 munkavállalót alkalmazó magyarországi cégeknek megoldást kell találniuk arra, hogy a dolgozók és egyéb érintettek, köztük a beszállítók és alvállalkozók tájékoztathassák a vezetőséget, ha vállalati visszaélést, például az emberi jogok megsértését, csalást, korrupciót vagy akár kartellgyanút tapasztalnak. Az ügyben induló belső vizsgálat állásáról legkésőbb három hónapon belül tájékoztatni kell a bejelentőt.
Azok a vállalkozások, amelyek 50 és 249 közötti számú munkavállalót foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert akár közösen is létrehozhatják. A munkatársak számától függetlenül kötelező forródrótot kialakítani azoknak a társaságoknak is, amelyekre kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának tilalmára vonatkozó törvény hatálya. Ennek következtében a szabály vonatkozik egyebek mellett minden ingatlankezelőre, könyvvizsgálóra, kaszinóra, ügyvédi irodára és bizalmi vagyonkezelőkre is – sorolta közleményében az EY.
A cégeknek olyan komplex rendszert kell elindítaniuk, amely képes kapcsolatot tartani a visszaélést bejelentő személlyel, miközben biztosítja annak névtelenségét is – hangsúlyozta Farkas Ádám, az EY felelős üzleti működéssel foglalkozó területének vezetője.
Az EY 2022-ben globális felmérés keretében 54 országban 4762 felsővezető és munkavállaló bevonásával vizsgálta az etikus működés feltételeit. A Magyarországon megkérdezettek 30 százaléka már jelentett szabálytalanságot az igazgatóságnak, 57 százalékuk pedig tapasztalt némi nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy ne tegyen panaszt. Eközben csak a cégek 55 százaléka tett erőfeszítést annak érdekében, hogy szankcionálja az etikátlan viselkedést.
