A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Karácsony Gergelyék rést találhattak a pajzson: folyószámlahitelből működik a főváros, vagyis a kormánynak nincs honnan inkasszóznia azt a 25 milliárd forintot, aminek a befizetését a főpolgármester szerdán megtagadta. A kormány azonban ezer módon csuklóztathatja a fővárost, hiába perelné az be – akár Budaörssel közösen – a Pénzügyminisztériumot.
Megszorítást hajt végre a Fővárosi Önkormányzat azzal a túlélőtervvel, amitől Karácsony Gergelyék azt remélik, hogy el tudják kerülni Budapest technikai csődjét. Ebből a megszorítócsomagból viszont - ígérik - a budapestiek semmit nem fognak érezni: a túlélőtervet összeállító gazdasági kabinet nem nyúlhatott sem a közszolgáltatásokhoz, sem a fizetésekhez. A főváros szerint a csomag a kormánynak szól, a főpolgármester azzal is jelentette be, hogy „nem finanszírozzuk tovább a kormányt”.
A kormány ugyanis több, sok milliárd forintos tétellel is adósa a Fővárosi Önkormányzatnak: Karácsonyék 11 milliárdot várnak például a már Budapesten lévő Solaris trolibuszokra – ezeket ugyanis uniós forrásból finanszírozták volna, ha az Európai Bizottság a jogállamisági helyzetre hivatkozva nem tartaná vissza a Magyarországnak szánt forrásokat. Így viszont a buszok hiába érkeztek meg, fizetni nem tudnak értük. A főváros a Lánchídért járó pénzért is tartja a markát, abba a kormánynak hatmilliárd forintot kellene még fizetnie – viszont a kormány ezt ahhoz köti, hogy autók is járhassanak a hídon, így ebben a kérdésben patthelyzet van, mert Budapest vezetése egyelőre nem engedi vissza az autós forgalmat a hídra.
Az igazán komplikált tétel a sajtóban kedd óta keringő szolidaritási adó kérdése. Budapesttől az állam 58 milliárd forintot vár az államkasszába, a főváros viszont ebből csak 33-at fizetne ki, 25-öt nem. Ahhoz, hogy érthető legyen, hogyan tervezi az adó befizetését megtagadni a főváros, fontos érteni, mit is jelent a szolidaritási adó. Egy olyan adónemről van szó, amit a kormány a tehetősebb önkormányzatoktól vár el hozzájárulásként. Viszont a befolyt összeget a kormány nem tartja meg, hanem ebből finanszírozza a szegényebb önkormányzatok támogatását. Itt fontos megjegyezni: azzal, ha a Fővárosi Önkormányzat nem fizetné be a szolidaritási adót, nem közvetlenül a kormánnyal tolna ki (vagyis megdől a „nem finanszírozzuk a kormányt” elv), hanem a kevésbé tehetős településekkel. Az adót nem a tehetősebb önkormányzatok fizetik, a képlet ennél papíron egyszerűbb: a Magyar Államkincstár emeli le a számlájukról.
Hogy lehet akkor mégis megtenni, hogy valaki nem fizet? Úgy, hogy ha az a „valaki” a Fővárosi Önkormányzat. Vagy például Budaörs. Ugyanis ez a két település – a városvezetők szavaival élve – „nettó befizetői a költségvetésnek”. Két olyan városról van szó, aminek a finanszírozására kevesebbet költ a kormány normatív támogatások formájában, mint amennyit elvár tőlük befizetendő adó képében. Vagyis: Budapest bizonyos jogcímeken (például közösségi közlekedési normatívaként) kap az államtól pénzt, de az állam többet vár el tőlük szolidaritási adóként, mint amennyit adott a városnak – így állhat elő az a fura helyzet, hogy a nap végén a fővárosnak kell utalnia a kormány felé.
A gyakorlatban ez úgy fest, hogy az összes kormányzati támogatás a főváros felé nagyjából 33 milliárd forint. Ezzel az összeggel a főváros nem tud mit csinálni: az állam ezt utalja, majd később elviszi a szolidaritási adó képében. Viszont van még 25 milliárd forint, amit a Fővárosi Önkormányzatnak kellene utalnia az államkasszába. Ezt az utalást tagadta meg hivatalosan szerdán Karácsony Gergely.
A kormánynak – illetve a Magyar Államkincstárnak, amely hozzáfér az önkormányzatok bankszámláihoz – hivatalosan adott egy eszköze a nemfizetők megregulázására: egyszerűen leemelik a számlájukról azt a pénzt, amivel tartoznak. Ezt hívják inkasszózásnak. Erre Karácsony Gergely csak annyit mondott szerdán: „ismerjük az inkasszó fogalmát. De nem lesz mit levonniuk a számlánkról, ha nem lesz rajta semmi”.
Lapunknak több, az önkormányzatok gazdasági működésére rálátó forrás azt mondta: lehetetlen, hogy egy önkormányzatnak ne legyen egy forintja sem a számláján, hiszen valamiből működtetnie kell a közszolgáltatásokat, fizetnie kell az alkalmazottjait. A Fővárosi Önkormányzat azonban kiemelten rossz helyzetben van. Olyan helyzetben, amit a kormánnyal szemben most akár az előnyére is fordíthat: folyószámlahitelből finanszírozza a működését. Vagyis az államnak valóban nincs miből inkasszóznia, azt pedig végképp nem teheti meg, hogy a főváros nyakába sóz egy újabb hitelt, vagy netán úgy dönt, hogy megtoldja adósságállományukat, hiszen az gyakorlatilag azt jelentené, hogy a nevükben vesz fel hitelt – ez pedig jogilag Magyarországon lehetetlen. A Fővárosi Önkormányzat tehát, úgy fest, elméletileg valóban meg tudná csinálni, hogy 25 milliárd forintot visszatart.
Megteheti-e a főváros, hogy megtagadja egy adó befizetését? Jogilag nem. És ebből a Fővárosi Önkormányzatnak még lehet baja, az állam ugyanis dönthet úgy, hogy pert indít a pénzért. Így a városvezetés jószerivel elébe megy a pofonnak és maga perli be a Pénzügyminisztériumot. Ezt forrásaink szerint az önkormányzati törvény alapján teheti meg, az ugyanis kimondja, hogy a kormány nem vonhat el közvetlen adófizetői bevételeket az önkormányzatoktól, sem nem vonhat el annál több pénzt tőlük, mint amennyit fizet nekik – vagyis nem állhat elő a „negatív finanszírozás” esete, ahogy az tavaly történt, vagy éppen most történik a Fővárosi Önkormányzattal.
Ha pedig az önkormányzati törvény alapján nem állhat elő a „negatív finanszírozás” esete, akkor a Pénzügyminisztériumnak kötelessége lett volna addig csökkentenie a fővárosra kirótt szolidaritási adót, amíg az legalább azt az összeget el nem éri, amivel az állam támogatja a fővárost. Ráadásul Karácsonyék szerint az állam 25 milliárddal vár többet tőlük, mint amennyit ad, ezzel pedig törvényt sértenek – vagyis perelhetők.
Már volt egy város, amely korábban is megpróbálkozott a nemfizetéssel: az előbb említett Budaörs, nem véletlenül említette szerdai tájékoztatójában Karácsony, hogy akár Wittinghoff Tamásékkal együtt is el tudnák képzelni a Pénzügyminisztérium elleni pert. Wittinghoff lapunknak azt mondta, csütörtökön beszélt Karácsonnyal, viszont Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint még nincs meg végleges formájában a kereset, amit benyújtanának.
Mi történt Budaörsön? Kicsiben ugyanaz, mint ami a Fővárosi Önkormányzattal: a központi költségvetés nettó finanszírozóivá váltak azzal, hogy az állam több pénzt vár el tőlük, mint amennyit juttatott nekik. Budaörs kártérítési pert indított, első fokon pedig nyert is – majd másodfokon nem született ítélet az ügyben. A bíróság ugyanis rájött arra, amire lehet, hogy Budapest ügyében is rá fog: a költségvetési törvény lehetővé teszi, hogy az állam több pénzt vegyen el egy önkormányzattól, mint amennyit ad. A két törvény tehát egymással ellentétes – Wittinghoff viszont állítja, hogy a bíróságnak esetükben csupán annyit kellett volna vizsgálnia, hogy az önkormányzati törvény alapján jogos-e a kártérítési igényük. A főváros pedig belefuthat ugyanebbe – egy évekre elhúzódó eljárás végén.
Hogy az eljárás végéig mi lesz, azt viszont homály fedi. A főváros elkötelezettnek tűnik abban, hogy nem fizeti be azt a 25 milliárdot, amit szolidaritási adóként az állam elvár tőle, a kormány azonban rendkívül kreatív a főváros csuklóztatásában. A túlélőcsomag részeként a Fővárosi Önkormányzat felvenne 16 milliárd forint beruházási hitelt, a hitelfelvételt viszont a kormánynak kell jóváhagynia – Gulyás Gergely pedig a csütörtöki kormányinfón azt mondta: „a kormány nem támogatja az önkormányzatok eladósodását”. Eltekintve attól, hogy Gulyás mennyire mond igazat (hiszen tavaly decemberben közel ötven önkormányzat hitelfelvételét hagyta jóvá a kormány), a kormány simán megteheti, hogy a főváros egyetlen hitelkérelmét sem engedélyezi – és még csak meg sem kell indokolniuk, ha elutasítják a kérelmüket. Meredek ötlet, de megtehetik, hogy az amúgy általuk a fővárosnak utalt támogatásokat elkezdik a Fővárosi Önkormányzattól várt szolidaritási adó arányosított összegével csökkenteni. Konkrét bejelentés viszont egyelőre nincs arról, hogy mit fognak csinálni Karácsonyékkal – az utóbbi néhány évből kiindulva viszont lesz ötletük.
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az öröklés előkészítése, a vagyon átruházása bonyolult, tudatosságot igénylő folyamat – különösen akkor, ha működő cég is van a javak között.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Rövid távra is érdemes az időszakosan szabad forrásokat hozamot termelő formában tartani.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.
A Cargolux három Boeing 747-ese közvetlenül az iráni légtér előtt tűnt el a nyomkövető rendszerekből, és azóta sem tudni, hol vannak.