2,032 milliárd euró – összesen ennyi pénzt oszt szét a csapatok és a nemzeti szövetségek között az UEFA a 2022-2023-as Bajnokok Ligája szezonban. Ezt a pénzt szabad szemmel – végképp Magyarországról – nehéz értelmezni, így egy mankót rögtön adnánk: ez az összeg nagyjából a duplája a Manchester City idei keretértékének (1,05 milliárd euró), közel a tízszerese a valaha kifizetett legnagyobb átigazolási díjnak (Neymar 2016-ban 222 millió euróért szerződött a Barcelonából a PSG-be), és a 11,3-szorosa a világ legértékesebb focista, Kylian Mbappé jelenlegi piaci értékének (180 millió euró).

Ez az az összeg, amit egyben az UEFA-t leszámítva soha nem lát senki, még az sem, aki végül megnyeri a Bajnokok Ligáját, legyen szó az Interről, vagy a Manchester Cityről. A Real Madridnak tavalyi győzelméért „mindössze” 83,2 millió euró jutott a Sporting News beszámolója szerint. Márpedig ez az összeg pedig mindenkinek számít még egy olyan játékospiac mellett is, ahol röpködnek az 30-70 millió eurós átigazolási díjak.

Mutatjuk a 2022-2023-as bértáblát:

• az UEFA 30 millió eurót fizet ki azoknak a csapatoknak, amik eljutnak a BL-csoportkört megelőző, nyári rájátszásba. A kiesők mindegyikének ötmillió euró jár.
• A rájátszás győztesei pedig bejutnak a csoportba, ahol az alapdíjazásként mind a 32 csoportkörös csapat kap 15,64 millió eurót.
• A csoportban minden győzelem 2,8 millió eurót ér, a döntetlenek pedig 930 ezret. (Értelemszerűen ha egy csoportban sok a döntetlen, akkor az UEFA nem tudja kifizetni a győzelmekért járó díjakat azonnal. Viszont pénz nem maradhat kiosztatlanul: a csoportkör végén a döntetlenek miatt fennmaradó összeget az UEFA kiosztja a csoport eredménye alapján.)
• A nyolcaddöntőbe való bejutás 9,6 millió eurót ér,
• a negyeddöntős szereplés 10,6 milliót,
• az elődöntő 12,5-öt,
• a döntőbe jutás 15,5 millió eurót ér,
• a győzelem pedig még 4,5 milliót.
• És persze az Európai Szuperkupáról sem szabad megfeledkezni: oda mindkét bejutó (a BL és az EL-győztese) 3,5 milliót kap, aki pedig megnyeri a Szuperkupát, az kap további egymilliót.

Vagyis ha a Manchester City megnyeri a 2023-as Bajnokok Ligáját (bejutott a csoportkörbe, de rájátszás nélkül, automatikusan, azt 14 pontot szerezve, 4 győzelemmel és 2 döntetlennel nyerte meg, eljutott a döntőig, majd képzeletben már meg is nyerte azt), akkor 81,4 millió eurót jelentene nekik, ebbe az összegbe azonban nem kalkuláltuk bele a döntetlenek után a csoportkörben újraosztott pénzt. Ha az Inter nyer (csoportkörbe jutottak automatikusan, ott 10 pontot gyűjtöttek, három győzelemmel és egy döntetlennel jutottak tovább a második helyen, eljutottak a döntőig, majd teoretikusan meg is nyerték azt), akkor azzal nagyjából 77,67 millió eurót érne nekik összesen. Erre jöhetne még rá mindkét csapatnál a Szuperkupa eléréséért járó 3,5 millió, és ha azt megnyerik, akkor további egymillió. Az pedig már megint más kérdés, hogy vajon melyik klubnál lenne jobb helyen ez a pénz: az olajmilliárdos, arab tőkével kibélelt Citynél, vagy a gombokból BL-döntőig építkező Internél?

Az így kiosztott összeg nagyjából az összdíjazás 55 százalékát jelenti. Mi lesz a maradék 45 százalékkal? A Sporting News összesítése szerint ez a 45 százalék kétfelé oszlik. 600,6 millió eurót az UEFA kioszt a BL csoportkörében résztvevő 32 csapat között, mintegy bónuszként. A csapatokat egy algoritmus rendezi sorba 1-től 32-ig, az algoritmus pedig ezt az utóbbi tízéves, európai kupákban nyújtott teljesítményük alapján teszi meg. A pénzt pedig nem is átutalásban kapják meg a bankszámlájukra, hanem részvények formájában, amelyek értékét az UEFA határozza meg. A 32. helyre befutó csapat egy részvényt kap, ami 1,137 millió eurót ér, míg az a csapat, ami a 32-ből az utóbbi tíz év nemzetközi kupaeredményei alapján a legjobbnak bizonyul, 32 részvényt, vagyis 36,38 millió eurót kap.

Az UEFA mindemellett 300,3 millió eurót oszt ki a csapatok között a közvetítési díjak alapján. Kapnak a kétmilliárd eurós összdíjazásból azok a nemzeti szövetségek is, akiknek az országaiból jutott be csapat a csoportkörbe, ezt pedig két mutató alapján kell szétosztaniuk: a pénz felét az adott ország BL-résztvevő klubjai között kell kiosztaniuk az UEFA által meghatározott arányok alapján, a másik ötven százalékot pedig a nemzeti első osztályokban játszó csapatok között osztják ki a bajnokságban elért eredményük alapján. Vagyis: ha egy csapat bejut a BL-csoportkörébe, azzal nem csupán magán segít jelentősen anyagilag, de azokon a csapatokon is, akikkel amúgy egy bajnokságban játszik.

A BL-nél azonban jóval gyengébben fizet az Európa-liga és a Konferencia-liga is. Míg a BL-ben nagyjából kétmilliárd eurót osztanak ki a csapatok között, az Európa-liga összdíjazása mindössze 465 millió euró, a Konferencia-ligáé pedig 235 millió euró. Ebből fakadóan az EL- és KL-szerepléssel a csapatoknak két dolog lehet a céljuk: vagy elengedik és próbálnak arra fókuszálni, hogy BL-helyet csípjenek meg a nemzeti bajnokságaikban, vagy ha a bajnokságban már esélyük sincs BL-helyre befutni, de az EL-ben, vagy a KL-ben még van (pl.: Sevilla), akkor megpróbálhatnak kupát nyerni és ezzel automatikusan bejutni a BL-be. Persze, ez csak az Európa-liga-győztesnek jackpot: csak onnan jut be a győztes automatikusan a Bajnokok Ligája csoportkörébe, a Konferencia-liga győztese csupán az Európa-ligába kvalifikálja magát, ráadásul esélye sincs pluszpénzt szerezni a nyári Európai Szuperkupa megnyerésével, amit a BL és az EL győztese játszik augusztus elején.