Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Két számjegyű növekedés látható az elektronikus fizetésekben, közel 11 millió fizetési kártya van forgalomban, csak a mobiltárcák forgalma egy év alatt 50 százalékkal nőtt – mondta Luspay Miklós, az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának vezetője a jegybank legújabb jelentésének ismertetésekor.
A jelentés alapján 2022-ben a kártyás vásárlások száma 23 százalékkal, az átutalások száma pedig 6 százalékkal nőtt. Az azonnali fizetési tranzakciók száma még gyorsabban bővült, így már az összes átutalás 42 százalékát így bonyolították le az ügyfelek. A felmérés megállapításai alapján:
- az összes hazai fizetési tranzakció 36 százaléka, a bolti vásárlásoknak pedig 34 százaléka elektronikus formában teljesül;
- a kártyás fizetések 98 százaléka érintéses technológiával teljesült, a mobilfizetési alkalmazásba regisztrált kártyák száma pedig egy év alatt 37 százalékkal nőtt.
Az MNB tervei szerint néhány éven belül az elektronikus fizetési arány akár a 66 százalékot is elérheti. Ehhez az új technológiák terjedése és népszerűsítése mellett a területi egyenlőtlenségeket is kezelni kell, mivel jelenleg nagyon heterogén az összkép. Budapesten például minden második fizetés elektronikus, Szabolcs-Szatmár-Bereg esetében ez az arány mindössze 23 százalék.
Az MNB kiemelte, hogy nemzetközi összevetésben a magyar rendszer továbbra is kiemelkedően biztonságos, az európai élmezőnybe tartozik. Kedvezőtlen tendencia viszont, hogy a digitális kereskedelem térnyerésével párhuzamosan növekszik a visszaélések száma is. A hazai kibocsátású kártyákat érintő veszteség 43 százalékát már a kártyabirtokosokra terhelik a bankok.
Az MNB a piac több szereplőjével együtt ezért újabb edukációs kampányt indít, valamint csalásszűrő megoldásokat ír elő a bankoknak, továbbá maga is üzembe helyez egy rendszerszintű kockázatszűrési rendszert, lévén sok visszaélési mintázatot így jobban ki lehet mutatni, mint egyes bankokra lebontva.
A jelentés azt is kiemeli, hogy jelentős eltérések vannak az egyes bankok között, vagy akár a bankon belüli díjcsomagok között is, és nem biztos, hogy jól jár az ügyfél. Ezért élesebb versenyt akar látni a szabályozó, és mindenkinek javasolja, hogy vegye igénybe akár a jegybank saját, akár más összehasonlító felületeket, hogy megtalálja a neki legjobban működő számlát. Egy vizsgált példa alapján például egy havi 50-60 ezer forintot tranzaktáló ügyfél egyik helyen fizethet kevesebb, mint havi 1000 forintot, vagy több mint 8000 forintot.
A szabályok változásával az ügyfelek számára elérhető lesz egy újfajta alapszámla. Ez 1000 forintba kerül, ingyenes és korlátlan kártyahasználattal és azonnali fizetéssel. Ez az olcsóbb megoldás is ideális választás lehet azoknak az ügyfeleknek, akik feleslegesen fizetnek kihasználatlan szolgáltatásokért bankjuknak. Az MNB szerint ez azért is fontos, mert a cél a digitális forgalom további térnyerése, viszont ha az ügyfél azt látja, hogy sokat kell fizetnie a banknak, akkor marad a készpénznél, és nem fog érdeklődni az innovatív megoldások iránt.
