Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A legtöbb európai ország csökkentette az orosz gáztól való függőségét az ukrajnai teljes körű invázió kezdete óta. Nem így Ausztria. A közép-európai ország januárban akár 80 százalékkal is növelte importját – írja a klímavédelmi minisztériumra hivatkozva a Euronews.
A szankciók bevezetése előtt Moszkva napi 600 millió eurót meghaladó nyereséget termelt az Európába irányuló gázexportból. Bécs pedig mostanra épp akkora mennyiségben importál Oroszországból gázt, mint a háború előtti időkben, sőt tavaly február óta az osztrákok többet költöttek orosz gázra, mint amennyi segélyt Ukrajnának folyósítottak.
Az osztrák villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóság azzal indokolja a növekedést, hogy novemberben és decemberben csökkent a Németországból és Olaszországból származó import, míg az Oroszországból érkező beáramlás folyamatosan magas.
A Gazprom a nyáron élesen visszafogta az Európába irányuló gázexportot. Legutóbb azonban a megrendelt mennyiség 100 százalékát ismét leszállították Ausztriába – jelentette be február elején Alfred Stern, az osztrák energetikai vállalat (OMV) vezetője.
Az Ausztriával szembeni különleges bánásmód az ország vállalt semlegességéhez is kapcsolódik, ugyanis a szovjet csapatok azt követően hagyták el az országot 1955-ben, hogy az osztrákok vállalták, hogy nem csatlakoznak a NATO-hoz, ezt Bécs a mai napig tartja is.
