Nagy nehezen csak sikerült eljutnunk ide: 20 százalék alá lassult a magyar infláció. A Központi Statisztikai Hivatal most kiadott adata szerint

17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak júliusban.

Önmagában ebben semmi meglepetés nincs, arra jó előre számítani lehetett, hogy jelentős lassulást látunk, amikor kijön a friss adatsor. Ennek több oka van:

• tavaly júliusban (amihez a mostani árakat hasonlítjuk), kimondottan nagyot nőtt az infláció, ezért ahhoz képest már kisebb drágulást jelent, amilyen szintre azóta emelkedtek az árak,
• az élelmiszerárak növekedése havi szinten megállt, júniusról júliusra 0,9 százalékkal csökkentek átlagosan,
• a forint erősebb, mint tavaly ilyenkor volt (akkor 396-413 között mozgott), ez pedig minden árában meglátszik, amit külföldről hoznak be az országba,
• az energiaárak pedig ugyan most még sokkal a tavaly ilyenkori fölött vannak, de havi szinten már 2022 vége óta csökkennek.

Az, hogy a rémes 20 százalék alá kerüljön a mutatónk, tavaly augusztus óta most először történt meg. És persze majd amikor megérkeznek a kormány előre bekészített paneljei a hatalmas sikerről, nem árt majd hozzátenni: az EU-ban utolsó előttiként Lettország vitte le 20 százalék alá az inflációját, még márciusban, előtte Litvánia januárban, Észtország tavaly decemberben, más ország pedig nem is járt ezen a szinten. A 21 uniós tagállam közül, ahonnan már van júliusi adat, a második legnagyobb infláció a mienk után a szlovák, 10,2 százalékkal.

 

Részletesen a következőképp jött ki a mostani adat:

• a háztartási energia 35,7 százalékot drágult egy év alatt,
• az élelmiszerek ára 23,1 százalékkal nőtt átlagosan,
• az „egyéb cikkek” nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 17,2 százalékkal drágult,
• az alkoholos italok és dohányáruk 14,6 százalékkal drágábbak,
• a szolgáltatások ára szintén 14,6 százalékkal nőtt,
• a ruhák 8 százalékkal drágultak,
• a tartós fogyasztási cikkek pedig csak 3,6 százalékkal.

A legfontosabb változást az jelenti, hogy az élelmiszerárak havi szinten már csökkennek. A tojás például 5, a tej 4,4, a kenyér 3,9, a vaj és vajkrém 3,8 százalékkal olcsóbb. Persze ettől még az egy évvel korábbihoz képest ez komoly áremelkedést jelent.  A tojás még így is 30,7, a tejtermékek 29,5, a kávé 28,8, a kenyér 26,7, a péksütemények 25,4 százalékkal drágábbak, mint egy éve.

A kormánykommunikáció szerint ennek a változásnak a fő oka a kötelező akciózás és a majdhogynem senki által nem látogatott árösszehasonlító oldal, egyedül az árspekuláns multik tesznek keresztbe, de ezt az állítást valószínűleg az sem hiszi el, aki kitalálta. Az emberek annyira visszafogják a vásárlásaikat, hogy a boltok már alig tudnak tovább árakat emelni, megindult az árverseny, közben kimondottan jó éve van a mezőgazdaságnak az időjárás miatt, és az importételek áremelkedését a tavaly ilyenkorinál még mindig erősebb (igaz, júniushoz képest gyengülő) forintárfolyam is fékezi.

A forintárfolyam megmutatkozik abban is, hogy a tartós cikkek inflációja kimondottan kicsi másokhoz képest, hiszen ebben a kategóriában nagyon sok az importáru. Az „egyéb cikkek” csoportnál látszik az, hogy az üzemanyagok (amelyeket még novemberig a tavalyi 480 forintoshoz fogunk hasonlítani) júniusról júliusra drágultak, a szolgáltatások árát pedig leginkább az ár-bér spirál hajtja felfele.

Júniusról júliusra azért is láttunk áremelkedést az átlagban, mert a szolgáltatások egy hónap alatt 1,7 százalékkal drágultak, ennek extrém példájaként az üdülési szolgáltatások ára 9,6 százalékkal ment fel a nyár eleje óta.

De mi lesz ez után?

A kormány úgy tesz, mint ha kérdés lenne, hogy az év végére lemegy-e 10 százalék alá az inflációnk, miközben teljesen nyilvánvaló, hogy hacsak valami nagyon nagy baj nem történik, akkor ez meglesz. Hónapról hónapra frissítjük a grafikonunkat, hogy 2022 decemberéhez képest – amihez az idei év végén viszonyítják majd az árakat – hol tartanak az árak, egyelőre 4,87 százalékon állunk.

 

Az élelmiszerárak havi szintű változása valószínűleg ez után sem lesz drámai (bár ezen a ponton bizonytalanságok mindig vannak. Az árak alakulását természetesen befolyásolhatja az, hogy augusztus elsejével megszűnt a hatósági árazás. Múlt heti számításunk alapján ez egyes termékeknél áresést hozott, ám a többség esetében még úgy is jelentős volt a drágulás, hogy az érintett élelmiszereket továbbra is legfeljebb beszerzési áron lehet árulni a boltokban. Összességében mégsem várható különösebb drágulás, egyrészt mivel visszaeshet az árstopos termékek iránti fokozott kereslet, másrészt pedig annak köszönhetően, hogy a boltok már nem próbálják behozni az árstopos termékeken keletkező veszteségeiket, így talán a többi termék ára is lefelé mozdulhat el.

A forint is sokáig erősebb lehet még, mint amilyen egy évvel korábban volt – még csak most jön az az időszak, amikor a tavaly őszi 410-434-es szintekhez hasonlítjuk majd. És persze majd szeptemberben fogunk látni egy nagy lassulást, amikortól kezdve már nem a rezsicsökkentés elengedése előtti árakhoz képest számoljuk majd a háztartási energia árváltozását.

Sőt, akkor hirtelen nem csak a rezsicsökkentés elengedése fog látszani az energiaárakon. Tavaly szeptember és november között volt ugyanis ott egy óriási ugrás, azóta viszont már hónapról hónapra csökkentek az energiaárak, ahogy egyre inkább takarékoskodnak az emberek, enyhe volt a tél, és a világpiaci árak is csökkennek. Ez a folyamat most ért véget, júniusról júliusra már volt egy 1,1 százalékos növekedés, de ez még mindig jóval olcsóbb energiát jelent, mint pár hónapja. Elkészítettünk egy olyan ábrát is, amelyen a rezsicsökkentett árakhoz hasonlítjuk, ami tavaly óta történt, ezen jól látszik, hogy hamarosan nagyon komoly dezinflációt fogunk az energiaárakban látni, amint a tavaly ősz lesz a bázis.

 

Így aztán jó eséllyel már valamikor az ősszel lemegy az inflációnk 10 százalék alá (az EU-ból szinte biztosan utolsóként), de ha akkor valami baj miatt mégsem, akkor legkésőbb amint decemberben a benzinárstop elengedése is kifut a bázisból.

Egy fontos határhoz közelítünk: hamarosan a béremelkedés már újra nagyobb lehet, mint az infláció, vagyis legalább nem viszi el a fizetésemeléseket a drágulás. A legfrissebb kereseti adat még csak májusi, akkor a mediánkereset 17,8, a nettó átlag 17,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, jó eséllyel most már vissza fogunk térni a reálbér-emelkedéshez, amint lesznek erről is nyári adatok.

Ez pedig azért is fontos, mert ami a bolti forgalommal történik, abban Magyarország egyedülálló az EU-ban: sokkal több pénzt elköltve sokkal kevesebb terméket vásárolnak az emberek. Ha már legalább lépést tartanak a bérek az inflációval, ez a helyzet egy kicsit javulhat. Persze akinek nem emelték a fizetését, azt ez kevésbé vigasztalja. Ahogy az a probléma is velünk marad még jó sokáig, hogy nem nagyon látszik, az év végére várt 7-9 százalékosról mi csökkenti majd érdemben tovább, a 3 százalékos jegybanki célhoz az inflációt.