A nagy élelmiszerláncok, a multik árspekulánsként viselkednek: olyan körülmények között is emelik az árakat, amikor annak semmifajta alapja nincs – ehhez az okfejtéshez annak volt szerencséje, aki péntek reggel Orbán Viktort hallgatta a Kossuth rádióban. A miniszterelnök szerint vannak, akik nem veszik ki a részüket az infláció elleni küzdelemből, sőt, kihasználják a helyzetet, ami ellen az egész ország harcol. Ráadásul – folytatta – a multik az import élelmiszerárakat is emelik, ami azért problémás, mert amíg a magyar termékek árának növekedéséből egy rész legalább visszamegy a magyar gazdákhoz, az import élelmiszerárak növelése indokolatlan és elfogadhatatlan.

Nos, segítenénk a miniszterelnöknek az „árspekuláció” megértésében: az import élelmiszerárak jobbára azért növekednek, mert gyengül a forint. A gyenge árfolyam inflációra gyakorolt hatását a Magyar Nemzeti Bank is negatívként értékelte nemrég megjelent elemzésében, ahogy vélhetően azok a magyar élelmiszer-feldolgozók is, amelyek importköltségeik (például a külföldi forrásból származó energia, csomagolóeszközök stb.) növekedése miatt magasabb áron adták tovább termékeiket a kiskereskedőknek.

 

Az „ország inflációellenes harcával” szemben árspekuláló kiskereskedők képe minimum megmosolyogtató, hiszen éppen ők tapasztalják első kézből, ahogy a vásárlók a nagy mértékű drágulást a fogyasztásuk visszafogásával reagálják le. Ennek eredménye az az őrült akcióverseny is, amely tavasszal indult el az üzletekben, és amelybe a kormány is beszállt a júniustól elrendelt kötelező akciózással, vagy a Gazdasági Versenyhivatal által elindított Árfigyelő oldallal.

És akkor a harmadik állítás: valóban a multik viselkednek árspekulánsként? Nem lenne példa nélküli, hogy a Fidesz-kormány és annak feje igyekszik besározni a magyar kiskereskedelmet uraló nemzetközi láncokat. Az utóbbiak mögött álló cégek pedig talán még örülnek is, ha csak sározzák őket, és nem újabb különadót, plázastopot vagy bármi mást kapnak a nyakukba. A beszerzési árak növekedése, az energia megnövekedett ára vagy épp a drágább munkaerő őket is ugyanúgy érinti, mint a magyar áruházláncokat, ami már önmagában magyarázata lehet az inflációnak. Ahogy a kereskedelmi különadó emelése is, vagy éppen az élelmiszer-árstop, ami ahhoz vezetett, hogy – aki csak tudta – a hatósági áras élelmiszereken keletkező veszteségét a többi terméken osztja szét.

És mindez tényleg azt jelentené, hogy a multik drágábbak? Távolról sem. Hónapról hónapra mérjük fel az élelmiszerboltok árait, és listánk utolsó helyén rendre az egyetlen magyar tulajdonú lánc, a CBA-hoz tartozó Prima végez, vagyis a kosár értéke itt a legmagasabb.

Érdemes ugyanakkor az állítást más irányból is megvizsgálni: ha a multik spekulálnak, miért nem az ő áraik a legmagasabbak? Tény, hogy egy nemzetközi cég kedvezőbb feltételekkel tudja intézni beszerzéseit, és nyilván logisztikai költségei is alacsonyabbak összevetve mondjuk egy olyan (magyar) lánccal, amely kistepelülések kisboltjait látja el sok kis autóval. Összehasonlításképp: a Trade magazin összesítése alapján a piacvezető Lidlnek tavaly 197 kereskedelmi egysége bonyolított csaknem 1200 milliárd forintnyi forgalmat, míg a magyar tulajdonban levő, több cégből összeálló Coop esetében 3838 kisebb-nagyobb bolt összesen 748 milliárdot ért el. Vagyis az egy boltra jutó átlagos bevétel előbbi esetében meghaladta a 6 milliárd forintot, utóbbinál még a 200 milliót sem érte el.

Tény, hogy a Lidl vagy az Aldi esetében a bevétel is az infláció feletti mértékben nőtt tavaly, ez azonban nem feltétlenül árspekulációra utal, inkább arra, hogy a drágulás elől az olcsóbb (vagy legalábbis annak tartott) boltok felé vették az irányt a vásárlók. Ez megint nem multi sajátosság, az Auchan bevétele egyenesen csökkent tavaly (a francia hátterű láncba idén szállt be a magyar Indotek), a Spar egyenesen veszteséges lett, amit a cég a különadóval magyarázott, a Tesco most kiadott éves jelentéséből pedig az derült ki: csak 14 üzlete értékesítésével tudta elkerülni, hogy mínuszba csússzon.

 

Orbán Viktor legnagyobb csúsztatása azonban nem is az, hogy spekulánsnak nevezi a multikat, sokkal inkább az, amikor arra utal, hogy az élelmiszer-inflációt maga a kormány töri le erős akarattal és puszta kézzel. Olyannyira, hogy a miniszterelnök reggeli rádióinterjúja után a Gazdaságfejlesztési Minisztérium már azzal dicsekedett, az "online árfigyelő rendszer 2 százalékponttal csökkentette az élelmiszerinflációt".

Tény, hogy a tavalyi év második felétől tapasztalt nagy mértékű drágulást már magunk mögött tudhatjuk, sőt, Virág Barnabás, a jegybank alelnöke kedden már arról beszélt, hogy az inflációs kosárban szereplő tételek (tehát nem csak az élelmiszerek) 32 százalékánál tapasztaltak dezinflációt, vagyis havi alapon a termékek vagy szolgáltatások harmadának ára csökkent az elmúlt hónapban.

 

De valóban így van ez az élelmiszerboltokban is? Július végén ismét útra keltünk, hogy egy vasárnapi ebéd hozzávalóit beszerezzük, és a vizsgált élelmiszerek több mint felénél tapasztaltunk havi alapon árcsökkenést. Még egyes árstopos termékeknél is kisebb szám szerepel az árcédulákon. Mindezt úgy, hogy szokásunkhoz híven nem az akciós, hanem a teljes árat néztük, vagyis a kosár értékét nem befolyásolta, hogy egy adott termék beleesik-e kormány kötelező akciójába, vagy a boltok „maguktól” kínált árengedményeinek körébe.

Éves szinten természetesen még mindig jelentős drágulás látszik, igaz, az átlag már lassan közelít az egy évvel korábbihoz: valamivel a tavaly szeptember végén mért árszint alatt van a mostani átlag. Érdekes, hogy miközben a tavalyi aszályhoz képest most jóval kedvezőbbek a feltételek a szezonális zöldségek-gyümölcsök termeléséhez, a kosarunkban szereplő ilyen termékek közül csak egy, a paradicsom ára van a tavalyi alatt, a többi olyan mértékben drágult az elmúlt 12 hónapban, hogy még az áresés is magasabb összegnél áll meg.

 

A kosár júliusi értéke – tehát egy négyszemélyes, négyfogásos ebéd átlagos ára – hat százalékkal van a júniusi alatt, és ugyanennyivel van az egy évvel ezelőtti fölött. Ha az árstopos termékeket kivesszük, még nagyobb az esés júniushoz képest: meghaladja a 11 százalékot. És megint csak hasonló mértékű az éves infláció is. A vasárnapi ebéd átlagos ára így 7535 forint lett, nyolcezer fölött már csak egyetlen lánc, a Prima árai voltak. A legjobban ebben a hónapban a Lidlben jöttünk ki, a dobogón két másik diszkont, a Penny és az Aldi követi.

 

Mostani felmérésünk az utolsó, amely még tartalmaz árstopos termékeket – az eredetileg három hónapra szóló intézkedést július végén, pontosan másfél év után szünteti meg a kormány. Más kérdés, hogy valami azért marad, hiszen egyes termékkategóriákat be kell vonniuk az üzleteknek a kötelező – augusztus elsejétől már 10 helyett 15 százalékos árengedményt előíró – akciózás körébe. Az akciózás alapja ráadásul a beszerzési ár lesz, ami megint csak azt jelenti, hogy a kereskedők veszteséggel fognak majd árulni egyes élelmiszereket – de ha a veszteséget átpakolják más termékre, akkor legalább Orbán Viktor még egy ideig beszélhet arról, hogy a kereskedők spekulánsok.

 

Mit főztünk ki?

Egy négyfős családi ebéd hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hét nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Prima, Spar, Tesco). A bevásárlólistában szerepel minden árstopos termék, de olyanok is, amelyek drágulása meghatározta az elmúlt időszakot (például a vaj vagy a vöröshagyma). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, illetve a száraztésztát, ahol a jellemző, félkilós zacskót. A termékeknél ugyanazokat a kategóriákat néztük, a száraztésztáknál például a négytojásos változatot, a tojásnál pedig legalább M-es méretet, a kiszereléseknél viszont azt kerestük, amelyiknek a fajlagos ára a legalacsonyabb. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely egy csirkeaprólékkal készülő zöldséglevesből, egy sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.) A sorozat korábbi cikkeit itt olvashatja el.