A tárolókapacitás 90,12%-ban feltöltve – jelentette büszkén a Gas Infrastructure Europe. Kadri Simons EU-biztos pedig arra mutatott rá, hogy ilyen jó eredményt csak novemberre irányoztak elő: „Ez megmutatja, hogy az Európai Unió jól felkészült a télre. A magas telítettség azt is jelenti, hogy jövőben az áringadozások sem lesznek olyan nagyok, mert az elmúlt hetekben azt láttuk, hogy a földgáz piac árai igencsak érzékenyek a változásokra” – hangsúlyozta a Politicónak.

Az ukrajnai háború előtt a földgáz mintegy 40%-a érkezett Oroszországból az Európai Unióba, emiatt jelentős függőség alakult ki, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök zsarolásra próbált kihasználni. A gyakorlatban kiderült, hogy ez a fegyver csütörtököt mondott. Brüsszelnek az a terve, hogy 2027-ig teljesen megszünteti az orosz gáztól való függést. Tavaly a 40% lement 23,6%-ra, és az idén ez csak 8,4% időarányosan.

„Ez uniós sikertörténet, hiszen egy év alatt sikerült 1000 terawattóra orosz földgázenergiát pótolni” – mondja a Bruegel kutatóintézet elemzője. Giovanni Sgaravatti arra is rámutatott, hogy a földgázár is jelentősen mérséklődött: tavaly augusztusban még 320 euró volt egy megawattóra a hollandiai gáztőzsdén, idén ez már 38 euróra mérséklődött.

Honnan jön most az uniós import Oroszország helyett? Az Egyesült Államokból, Norvégiából, Azerbajdzsánból és még néhány más országból. Ez a cseppfolyósított gáz azonban drágább, mint az orosz volt, vagyis az ár még mindig magasabb, mint az ukrajnai háború előtt volt. Akkor 20 eurót kértek egy megawattóráért. Ez komoly gondot okoz a háztartásoknak és az iparnak az egész Európai Unióban.

A gáztárolók telítettsége nem vált ki önmagában árcsökkenést. Erre hívta fel a figyelmet az ICIS vezető elemzője, aki a Politicónak elmondta, hogy „ilyen magas telítettség a gáztárolókban csak októberre szokott kialakulni, és ez előnyös az ellátás biztonsága szempontjából. Sajnos ebből nem következik automatikusan a földgáz árának a csökkenése. A gáztárolók ugyanis csak tartalékot jelentenek, ha a tél hideg lesz, akkor több gázra lesz szükség, és emiatt emelkedhet az ár“ – jelentette ki Tom Marzec-Manser.

Az Egyesült Államok és Katar jelentős mértékben fokozza cseppfolyósított földgáz exportját, és ez megérkezhet Európába is 2024-ben, de kérdés, hogy milyen áron. Ez jelentős részben függ a nemzetközi konjunktúrától is, hiszen, ha beindul a kínai ipar, akkor az nagyon sok földgázt használ fel. Peking nem az Egyesült Államokból és Norvégiából vásárol földgázt, hanem olyan helyekről, mint Oroszország, Irán vagy Türkmenisztán, de ha a világpiacon emelkednek az árak, akkor azt Európa is megérezheti.

Néhány uniós tagállam még függ az orosz gáztól

Ide tartozik például Ausztria és Magyarország, amelyek eddig jelentős részben Ukrajnán keresztül kapták az orosz földgázt. A kijevi kormány azonban közölte, hogy nem kívánja meghosszabbítani a tranzitegyezményt Oroszországgal. Emiatt az érintett uniós tagállamoknak alternatív szállítási utakat kell találniuk az orosz földgáz importjára.

Az Európai Unió szankciót alkalmaz az orosz olajra, de a földgázra nem: Oroszország energiaexportja így is alaposan meggyengült. Az év első hét hónapjában 41%-kal csökkentek az ebből származó bevételek. Így is 43,4 milliárd dollárt vágott zsebre Oroszország, de a gyengélkedő energiaexport is benne van abban, hogy a rubel a napokban megkezdte mélyrepülését, és egy dollár iára 100 rubel fölé ment.

Nagy gondot jelenthet ez az orosz költségvetésnek, amelyben a hadiipar kiadásai amerikai számítások szerint meghaladhatják idén a 100 milliárd dollárt, vagyis minden harmadik rubelt katonai célokra költenek. A londoni King’s College szakértője szerint Putyinnak döntenie kell a háború finanszírozása és az életszínvonal fenntartása között, és az orosz elnök az előbbit választja: „végső soron az orosz kormányt prioritást biztosít majd a katonai kiadásoknak, és ennek a levét a lakosság issza majd meg” – nyilatkozta Natasha Kuhrt a Politicónak.

Moszkvában felmérték a fogyasztói hangulatot, és kiderült, hogy egy hónap alatt jelentősen romlott a helyzet: míg korábban csak a megkérdezettek 3%-a nyilatkozott úgy, hogy spórolnia kell az infláció miatt, a legfrissebb felmérés szerint ez az arány már felment 20%-ra Oroszországban.