Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
“Az a dilemmája az Európai Központi Banknak és a Bank of Englandnek, hogy az egyrészt csökken a gazdasági aktivitás, másrészt pedig az infláció jóval magasabb, mint a megcélzott 2 százalék” - hangsúlyozta Nouriel Roubini, akinek kincstári pesszimizmusa már sokszor beigazolódott.
Leghíresebb telitalálata a 2008-as pénzügyi világválság előrejelzése volt, amikor megkapta a Dr. Doom, vagyis a Végzet doktora elnevezést. Most is ezt jósolja az eurozónának, illetve a brit gazdaságnak: ha a központi bankok nem folytatják az alapkamat-emelést, akkor az infláció elszabadul, és beköszönt a stagfláció kora, amikor csakis az árak emelkednek, a gazdaság pedig befagy vagy még csökken is. A probléma az, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága, Németország máris ilyen jeleket mutat.
Az EKB-nál és a Bank of England igazgatótanácsában épp ezzel érvelnek, mondván le kellene állni a kamatláb további emelésével, mert ezzel egy évtizedre megölhetik a gazdaságot.
Nouriel Roubini szerint azonban az első számú cél az infláció csökkentése, és ezért nem szabad habozni újabb kamatlábemelés ügyében. A Bank of England számára Roubini 5,75 százalékos kamatlábat is elképzelhetőnek, sőt szükségesnek tart. Jelenleg 5,25 százalék az alapkamat Nagy-Britanniában, de Roubini valószínűnek tartja, hogy a héten legkevesebb 0,25 százalékkal emel még a Bank of England.
Miért kell a magas alapkamat? Mert Nagy-Britanniában a fogyasztói infláció 6,8 százalék vagyis több mint háromszor akkora, mint a 2 százalékos cél. A világgazdasági tendenciák miatt ez a 2 százalékos inflációs cél mind kevésbé tartható, ezért Roubini javasolja, hogy a központi bankok gondolkodjanak el egy 3-4 százalékos sávon, amely reálisabb lenne az infláció számára. Miért? Az USA-Kína kereskedelmi háborúja okozta hidegháborús helyzetben a szállítási láncok akadozhatnak, az ukrajnai háború következményei kiszámíthatatlanok éppúgy, mint az olaj- és földgázárak.
“Mind a kínálati, mind a keresleti oldal azt mutatja, hogy a 2 százalék lehetetlen küldetés. A fejlett gazdaságok számára az új cél valahol a 3-4 százalékos sávban lehet. A változást persze nem lehet az egyik percről a másikra végrehajtani” - mondta a Bloombergnek Roubini.
Az USA jobb helyzetben van, de...
Nouriel Roubini szerint az inflációt sikerült megfogni az Egyesült Államokban, ezért ott további kamatlábemelés már nem szükséges, de hiú ábrándokat kergetnek azok, akik azt hiszik, hogy hamarosan megkezdődhet az alapkamatcsökkentés a világ legerősebb gazdaságában.
Még az is lehet, hogy az USA-ban sincs vége a magas kamatlábnak, sőt, további emelés válik szükségessé, mert az olajár közelíti a 100 dollárt, és ez mindenütt erősíti az inflációt. Kamatlábvágást legközelebb a jövő év közepére vár Roubini. Jövőre elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, ezért a gazdaság állapota fontos politikai kérdés is. Ezért is foglalt állást Joe Biden amerikai elnök a sztrájkoló autóipari munkások mellett, akiknek a szakszervezete 40 százalékos órabéremelést követel az infláció miatt. A három nagy autógyár, a Ford, a General Motors és a Stellantis azt mondja, hogy ennyit nem tudnak adni, csak legfeljebb húsz százalékot.
Mi várható a tőzsdéken?
Roubini nem hazudtolta meg kincstári pesszimizmusát: 10 százalékos átlagos árfolyamcsökkenést jósolt az Egyesült Államokban, gyorsan hozzátéve, hogy másutt még rosszabb lehet a helyzet 2023 negyedik negyedévében.
