Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Letették az alapkövét az Azerbajdzsán által ősszel visszafoglalt Hegyi-Karabahban lévő Soltanli újjáépítésének. A települést magyar vállalat építi újjá, amelynek nyomán öt-hatezer ember térhet majd vissza Soltanlibe – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kiemelte, hogy a magyar kormány azonnal világossá tette, hogy készen áll részt venni az érintett régió újjáépítésében, és a falu felé tartva is jól látható volt, hogy nagy munka vár a felekre ezen a téren.
Emlékeztetett a Baku és Budapest között létrejött megegyezésre, amelynek értelmében magyar cégek építhetik újjá Soltanlit, és erre végül a KÉSZ Csoport szerződött, amely készen áll megkezdeni a munkát, amint lehetséges. Lakóházakat, közösségi épületeket, kórházakat, iskolákat, óvodákat és sportlétesítményeket építenek újjá.
Varga Mihály, a KÉSZ Csoport alapítója: „Nem baj, ha edzésen sírunk, ha utána a meccsen nevetünk"
Negyven éve vannak versenyben, kormányok jöttek-mentek, a KÉSZ Csoport maradt. Az alapító Varga Mihály szerint a hitelesség és a tudás a legfontosabb - a vagyon mellett ezt is örökségül szánja a cégbirodalom alapítója, ezt a Varga Családi Alkotmánnyal kőbe is vésték.
Szijjártó azt mondta, hogy a településen élők nem önszántukból hagyták hátra a lakóhelyüket, de most lehetővé fog válni öt-hatezer ember visszatérése. „Habár túl hosszú idő után, de a történelem visszaadja önöknek, amit elvett" – fogalmazott. „Ez az alapkőletételi ceremónia az első lépés a teljes körű újjáépítés felé, s ez újabb jele a Magyarország és Azerbajdzsán közötti igaz barátságnak is" – tette hozzá.
Persze most az örmények sem önszántukból hagyják el Hegyi-Karabahot:
„Nem a jobb életért menekülünk, hanem a túlélésért" - Exodus Hegyi-Karabahból
A hegyi-karabahi enklávéból tömegével vándorolnak el az ott mindeddig többségben lévő örmények azt követően, hogy Azerbajdzsán három évtized után visszavette a hatalmat, és a Hegyi-Karabahi (szeparatista) Köztársaság bejelentette önfeloszlatását. A menekülők rettenetesen csalódottak, hogy Örményország „elárulta őket". Vannak, akik meg sem állnak Oroszországig, ott képzelik el a jövőjüket. A Deutsche Welle riportja.
Szijjártó első európai uniós külügyminiszterként látogatott a régióba, arról is beszélt, hogy számolt be, hogy kívánatos lenne a hegyi-karabahi konfliktust végleg lezáró békeszerződés minél hamarabbi aláírása. Azt is elmondta, hogy Magyarország már tizenhárom éve dolgozik a valódi stratégiai partnerség kiépítésén a fontos barátnak és szövetségesnek tekintett Azerbajdzsánnal.
„Ez a barátság nem földgázbarátság" – szögezte le. „Amikor tizenhárom évvel ezelőtt először itt jártunk a miniszterelnökkel, bírálatok és támadások kereszttüzébe kerültünk az európai partnereink részéről, hogy mégis miért jövünk Azerbajdzsánba" – idézte fel.
Politico: Túl fontos a földgáz, ezért vélhetően nem lesznek uniós szankciók Azerbajdzsán ellen
Az Európai Parlament megszavazhat ugyan büntető intézkedéseket Azerbajdzsán ellen a Hegyi-Karabah tartomány elfoglalása és az örmények elűzése miatt, de az Európai Bizottság aligha alkalmaz szankciókat Baku ellen, hiszen az Európai Uniónak szüksége van az azeri földgázra - fogalmazza meg a tényállást a brüsszeli Politico.
„A bennünket akkor támadó és kritizáló európai és más nyugati politikusok ezzel szemben ma mindent megtesznek egy közös fényképért az azeri elnökkel, hogy földgázhoz jussanak" – jelentette ki. „A Magyarország és Azerbajdzsán közötti barátság igazi barátság (...) Mi mindig kiálltunk Azerbadjzsán mellett az ország szuverenitását és területi egységét illetően is" – tette hozzá.
(Nyitóképünkön Szijjártó Péter, mellette Sahil Babayev azerbajdzsáni munkaügyi miniszter Hegyi-Karabahban, Soltanli városának alapkőletételén, 2023. november 24-én.)
