Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Negyven éve vannak versenyben, kormányok jöttek-mentek, a KÉSZ Csoport maradt. Az alapító Varga Mihály szerint a hitelesség és a tudás a legfontosabb - a vagyon mellett ezt is örökségül szánja a cégbirodalom alapítója, ezt a Varga Családi Alkotmánnyal kőbe is vésték. Rendszerváltókból generációváltók sorozatunk következő részében azt mutatjuk be, milyen módon igyekszik egyben tartani a négy évtized alatt felépített cégét az alapító.
A járvány sújtotta 2020-es év, ahogy másnak, úgy a KÉSZ Csoportnak sem jött jól, ám az építőipari cég összességében növekedni tudott: konszolidált árbevétele meghaladta a 125 milliárd forintot, ennek mintegy negyede az exportból vagy külföldön végzett tevékenységekből származott. Az idei évre nagyobb előrelépést terveznek, rövidesen a kötvényprogramjuk is élesedik. A KÉSZ Csoport szívósan 2,4 százalékos profitrátával dolgozik, ami a szakértők szerint a normális tartományba tartozik, a cég vagyona a 2002-es 2,5 milliárd forintról 2019-re nőtt 22,5 milliárdra. Az alapítót, Varga Mihályt húsz éve a leggazdagabb vállalkozók százas listájának erős középmezőnyében tartják számon, de névjegyén ma már csak az áll, hogy Chief Visionary Officer: ma már nem épületeket, inkább „csak” a jövőt, a stratégiát és az irányokat tervezi, tárgyalja.
„Az edzéseken sírni, a meccseken nevetni, az a jó, ha így alakul” – tartja Varga Mihály, aki csaknem negyven évvel ezelőtt fogott bele abba a vállalkozásba, amelyből a KÉSZ kinőtt. Megkíséreljük összefoglalni azt, hogyan lavírozott a nejlonszatyrokban hordott milliók környezetében a 90-es évek elején, hogyan tudott hasznot kovácsolni a 96-os világkiállítás lefújásából, miként tisztelik egymást kölcsönösen a szegedi püspökkel és az ellenzéki polgármesterrel is, mi köze van egy építőiparban sikeres üzletembernek a világhírű természetfotós Máté Bencéhez, és hogyan lehet a több tízmilliárdos céget legalább 300 évre egyben tartani egy családi alkotmánnyal.
Egy köbméternyi, befőttes gumival összetekert 50 forintossal fizették ki a milliós munkát
Varga Mihály az állami Bácsépszernél volt alkalmazott Kecskeméten, amikor 1982-ben megalakították a gazdasági munkaközösségüket. Ebben az időben gomba módra szaporodtak a GMK-k, ezekben munkaidőn túl dolgoztak a tagok, a bevételt fillérre elosztották egymás között. Éjszakánként tervezett, nappal alkalmazottként dolgozott, hétvégenként meg jött a pluszmunka, akár maga is beszállt az építésbe, a diplomaszerzés után kitanulta és megszerezte az ács, lakatos, kőműves mestervizsgát is. Vargáék később kisszövetkezetté alakultak, amikor a jövedelmeket már együtt adóztatták, innentől kezdve a szövetkezet volt a főállása, majd a rendszerváltás után, 1991-ben alakult meg a Könnyűszerkezet-építő és Szolgáltató Kft., vagyis a KÉSZ.
Ekkor már főkönyvelője is volt a társaságnak, akinek a fia ma is fontos tisztséget tölt be a vállalatcsoportnál és megbecsült munkatársa Vargának felügyelőbizottsági tagként. „Adózzunk sokat, akkor mi is többet keresünk” – tanácsolta Varga Mihálynak főkönyvelője, és az üzletember szerint be is bizonyosodott, hogy jól döntöttek. Persze az ismeretséget tartani kellett mindenkivel, de Varga Mihály egy saját „tízes skála” szerint sorolta be a partnereket: mindenkinek köszönt, valakivel már kezet is fogott, a nyolcas kategóriába tartozóval pedig már üzletet is kötött, de alább sohasem adta.
A ma már szürreálisnak tűnő jeleneteket akkoriban nem lehetett elkerülni. Egy esetben a kft-től egy benzinkút tetejét rendelték meg, amit egy IFA teherautóval szállítottak le Vargáék, majd a megrendelő a padlásról lehordott, befőttes gumival összefogott ötvenesekkel fizette ki a 8,5 millió forintot. „Volt vagy egy köbméter, a Zastavám csomagtartójában vittük a bankba” – meséli a mérnök.
Ekkor volt a dömpingje a benzinkutak, áruházak, határátkelők építésének, ám a környezet is gyorsan változott. „A 3-4 oldalas szerződéseket a 30-60 oldalas kontraktusok váltották. A nyugati megrendelők új gondolkodást, új munkakultúrát is hoztak magukkal, lehetett mellettük fejlődni” – mondja Varga, miközben azt is elmeséli, hogy még a rendszerváltás utáni infláció mellett is egyenesben tudott maradni a külföldi megrendelések révén. „Jött a megrendelő, hogy ennyi, meg ennyi márkából hozzam ki a beruházást, de nem jött ki a matek. Ezért kértem előleget, a megrendelő pedig bankgaranciát kért volna” – emlékszik vissza. Végül megoldották úgy, hogy betették a bankba az előleget, amit magas kamattal lekötöttek, így a beruházás végére kitermelődött a pluszpénz.
A nagy kiugrás lehtett volna a 1996-ra, kezdetben Béccsel közösen tervezett világkiállítás, amelynél a kft. nyerte el a megbízást a pavilonok építésére. Az expo ugyan dugába dőlt, a cég azonban ebből is veszteség nélkül jött ki: a kártalanítási perben nyert összegből vásárolták meg az első gyártóbázisukat Kecskeméten. A fejlesztéseknél azóta is maradt az elv, hogy 300 millió forint feletti vásárlásnál már megfontolják, hogy saját gyártásban oldják meg az adott beruházást, de a gépek üzemeltetésére is saját eszköz-bérbeadó céget hoztak létre.
2006-ban részvénytársasággá alakultak, a fejlődésnek azonban gátat vetett a 2008-ban érkező válság. A krízis megcincálta a KÉSZ Csoportot is: 13 milliárd forintos kintlévőséget kényszerültek leírni az évek alatt. „Marshall-segéllyel ért fel a ferihegyi repülőtér és a Mercedes gyár beruházás elnyerése” - idézi fel Varga.
Bár a 2018-ban a HVG-nek adott interjújában az üzletember hangsúlyozta, hogy túlnyomórészt magáncégek megrendeléseit teljesítik, csak a tavalyi évben szűkebb pátriájában, Szegeden a Szegedi Tudományegyetem főként egészségügyi beruházásaira összesen 4,5 milliárd forintot nyert a cég a közbeszerzéseken, és sportlétesítmények építésében is részt vettek alvállalkozóként. Ezenkívül már évekkel ezelőtt megvetették a lábukat Kolozsváron, Moszkvában, Kijevben, Belgrádban és Németországban is, tervezik a marketingtevékenységüket a skandináv országokban, a turizmusban és vendéglátásban is bontogatják a szárnyukat. A cégcsoport három telephelyen működik, központjuk kezdetben Szegeden volt, majd Kecskeménten létesült ipari és innovációs parkjuk, és időközben megépült fővárosi központjuk is. Ezeken felül szállodákat üzemeltet Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen és Szegeden, ahol a cégalapító jelenleg is él a családjával.
Az otthon melege, Szeged
A Varga család nem messze az otthonától megvásárolt egy műemléki védelem alatt álló épületegyüttest, itt vendéglátók és egy szálloda működik. Úgy tudjuk, hogy a várossal egyeztetnek, hogy a belváros szívében milyen felújításokat engedélyez az önkormányzat, ami a közterületet érinti, de Varga már tervezi, hogy a teljes utcát felújítja a szegedieknek.
A másik speciálisan szegedi projekt, amelynek nem csak a Tisza-parti városban ment híre, a hányatott sorsú gőzhajó, a Szőke Tisza kiemelése. A rozsdásodó ipari emlékkel kapcsolatos tervekről egyelőre nem árult el részleteket az üzletember. Annyi bizonyos, hogy a projektek kísérője lesz a világhírű természetfotós Máté Bence is, de az sem kizárt, hogy kölcsönösségen alapuló hosszabb távú együttműködést terveznek.
A KÉSZ Csoport éppen a fenntarthatósági programjára készül, ennek indításaként közös interaktív kiállítást szerveztek Máté Bencével, hogy közérthető módon, némileg önkritikusan hívják fel a figyelmet erre a témára. „Nem csak az emberek érdeklődését szeretnénk felkelteni a fenntarthatósági programunkkal, de a saját iparágunkat is szeretnénk ösztönözni, hogy tartsanak velünk a fenntarthatóbb jövő felé vezető úton” - vallja Varga, aki Máté Bencével innovatív ötletek és megoldások létrehozására szövetkezett.
Súlyos örökség
Az alapító másik vállalása az, hogy egybentartsa az évtizedek alatt összerakott vagyont, amely túlnőtt már a néhány köbméternyi, gurigába összefogott ötvenforintoson. A milliárdos 2018-ban nemzetközi példák tanulmányozása után egy vagyonkezelő cégre bízta a birodalmat, ennek a tulajdonosa egy alapítvány, amely a vagyon szétaprózódását akadályozza meg.
A Varga Családi Alkotmány létrejötte pedig a családról való gondoskodást biztosítja, de fenntartható módon. A kedvezményezettek hétköznapi mértékű járadékot kapnak, és az első lakás biztosítása célszerű, élhető, de luxust nélkülöző formában történik a családtagok számára. Bőkezűbb a támogatás, ha oktatásról, képzésről van szó, és kivételes mértékű, ha önmegvalósítás, vagy vállalkozás indítása a cél.
A cégbirodalom csak akkor nyitott még a családtagok számára is, ha végigjárják a szamárlétrát. Ez nem szorosan azt jelenti, hogy az aspiránsnak az esztergapad mellől kell startolnia, de szigorú feltételeknek kell megfelelni.
A Varga Családi Alkotmány biztosítja ugyan a családtagok polgári életszínvonalát, de elvi és gyakorlati szinten is kiköti, hogy a cégvagyon szétaprozódást meg kell akadályozni, azt gyarapítani kell, ennek pedig nem pusztán az anyagi javak elérése a célja, hanem az, hogy gazdasági lábnyomot hagyjanak. Mindemellett az is garantálja a dokumentum, hogy az üzleti önmegvalósítást is támogatja. Az alkotmányba foglalt követendő értékek a megbocsátás, együttműködés, a társadalmi érzékenység is. A vagyont szigorúan a vagyonkezelő cég kezeli, annak formálisan nem tulajdonosai, hanem kedvezményezettjei. A kedvezményezetti státusz szélsőséges esetben megszüntethető.
Örökségként pedig, a vagyonon túl azt a jó tanácsot kapják a követők az alapítótól, hogy mindig játsszanak az asztal fölött, és köszönjenek mindenkinek a létrán felfelé vezető úton, mert amikor lefelé jönnek, mindenkivel találkozni fognak.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.