Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A Központi Statisztikai Hivatal évről évre elkészíti az ingatlanadattárát, benne utcaszintre lebontva a számokkal, hol mennyibe kerülnek a lakások. Most táblázat helyett térképeken mutatták be az árakat.
A leglátványosabb a budapesti ingatlanárakat mutató térkép, ami ide kattintva érhető el. Ezen utcáról utcára lehet végignézni, milyenek az éves átlagos árak, és azt is, hogy miképp változtak ezek az árak 2015 óta az egyes években.
Ha valaki vidéki ingatlanárakat szeretne böngészni utcaszintű bontásban, az táblázatok között ugyan, de megnézheti a legolcsóbb és a legdrágább utcákat, szintén bármelyik évből 2015 és 2022 között. Ezekből a számokból kiderül, hogy
- Magyarország legdrágább utcája a Budapest XII. kerületében lévő Költő utca volt tavaly, ahol összesen négy ingatlan kelt el, átlagosan 2 millió 489 ezer forintért négyzetméterenként,
- rögtön ezt követi a listán a legdrágább vidéki hely, Balatonfüred Honvéd utcája, ahol három társasházi lakást adtak el, átlagosan 2 millió 344 ezer forintért négyzetméterenként,
- az ország három legolcsóbb helye pedig Mezőhegyes egy-egy majorja, ahol 21-23 ezer forint volt a négyzetméterár.
- 2015-ben négyzetméterenként 1 millió 217 ezer forinttal a budavári Orom utca volt az ország legdrágább utcája, ma már egy ilyen árazás a Top20-ba sem férne be.
Egy másik térképen pedig települési szinten lehet böngészni az átlagos lakásárakat, szintén 2015-ig visszamenőleg, és itt lakástípusok alapján is lehet szűrni. Nem túl nagy meglepetés, hogy az ország legdrágább ingatlanjait a pesti Belvárosban lehet találni: az V. kerület átlagos négyzetméterára 1 millió 228 ezer forint volt tavaly. A legolcsóbb hely az olyan települések közül, ahol legalább három ingatlan-adásvétel történt, a csongrádi Királyhegyes, ott négyzetméterenként 21 ezer forint volt az átlagár.
