Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A magyar gazdaság fundamentumai több területen és határozottan javultak – mondta a Monetáris Tanács 0,75 százalékos alapkamat-csökkentési döntését magyarázó tájékoztatón Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Az év végére 6 százalék körüli szintre lassul az infláció. Akár 5 százalék is lehet a friss Inflációs jelentés előrejelzése szerint (a teljes jelentés december 21-én, csütörtökön jelenik meg).
A szeptemberi kiadásban a jegybank év végére 7-8 százalékos inflációt várt. Az idei év átlagában 17,6-17,7 százalék lehet (vagyis a jegybank lefelé módosította várakozását). Jövőre az infláció éves átlagban a 4-5,5 százalékos sávba várható (ez szintén kedvezőbb előrejelzés). Az inflációs cél (3 százalék) 2025-ben lehet meg.
A nagy kérdés, hogy mivel az infláció a vártnál gyorsabban mérséklődik, gyorsít-e a jegybank a kamatcsökkentés ütemén.
A reálkamat (amennyivel az alapkamat szintje meghaladja az infláció szintjét) egyre vaskosabban pozitív (amit a kormány, különösen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nehezményez.)
Virág Barnabás iránymutatása szerint
már a „közeljövőben” egyszámjegyű lehet az alapkamat – vagyis praktikusan akár már januárban. Ehhez a mostaninál nagyobb, 100 bázispontos vágás kellene abban a hónapban.
Egyébként a Monetáris Tanács most is két opciót tárgyalt, a 75 és a 100 bázispontos csökkentést, végül a tagok egyhangúan az óvatosabb 75 bázispontos csökkentés mellett voksoltak. Bár a külső és a belső körülmények javulnak, az óvatosság a jövőben is indokolt lesz, illetve a Monetáris Tanács a jövőben is hónapról hónapra, a beérkező adatok fényében fog dönteni a kamatcsökkentések mértékéről. Fontos szempont lesz, hogyan alakul a globális reálkamatközeg (vagyis főleg a nagy jegybankok mennyire tartják a pozitív tartományban a saját reálkamataikat), illetve Magyarországnak mint feltörekvő gazdaságnak ehhez képest mekkora prémiumot kell kínálnia, hogy vonzó maradjon a befektetők számára.
Mindenesetre Virág tájékoztatása szerint
a reálkamat mérséklődni fog, ahogy az infláció közelíti a jegybanki toleranciasáv (2-4 százalék) felső szélét – ebből az következik, hogy a jegybank gyorsítani fog a kamatcsökkentési cikluson.
2024 tavaszán már „beindulhat” a piaci alapú hitelezés.
Ami a GDP változását illeti, a jegybank szeptemberben még meglehetősen tág előrejelzési sávot határozott meg (+0,5 és -0,5 között) idénre. Ezt a friss Inflációs jelentés alaposan felülírja:
a GDP 0,4-0,6 százalék között fog zsugorodni 2023-ban.
2024-ben 3 százalék körüli gazdasági növekedés várható, majd 2025-ben 4 százalék körüli.
A költségvetés hiánya a jegybank előrejelzése szerin 2023-ban a GDP 5,2–6,0 százaléka,
2024-ben 2,9–3,9, 2025-ben 1,9–2,9, 2026-ban 1,4–2,4 százaléka között lehet. „A költségvetési hiánycélok elérését a teljes előrejelzési horizonton kockázatok övezik” – figyelmeztet a jegybank. Az államadósság-ráta 2023-ban a GDP 73 százaléka közelébe csökkenhet (vagyis csak minimálisan mérséklődhet, 2022 végén 73,3 százalékos volt).
A kormány egyelőre köti az ebet a karóhoz, hogy képes tartani az idei 5,2 százalékra emelt hiánycélt. A közelmúltig a jövő évre tervezett 2,9 százalékos hiányt is kőbe vésett célként emlegették, a Pénzügyminisztérium egy közleményben a minap már csak „iránytűként” hivatkozott e számra.
A kormány (Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter) a lakossági fogyasztás helyreállásától várja a gazdasági növekedés beindulását, a költségvetés adóbevételeinek rendeződését, stb. A jegybank szerint ugyan a reálbérek szeptember óta növekednek (a keresetek növekedési üteme éves alapon magasabb, mint az éves alapú infláció), 2024-ben pedig a reálbér-emelkedés 5 százalékos lehet, a fogyasztás visszapattanását kockázatok övezik.
Nem szabad elfelejteni – figyelmeztetett Virág Barnabás – hogy az extrém magas inflációjú hónapok árszinthatása velünk maradt. Az árszínvonal jelentősen magasabb, mint pár éve volt.
A lakosság pénzügyi vagyonának értéke az inflációt figyelembe véve a 3 évvel ezelőtti szinten van, a bruttó átlagkereset a 2,5 évvel ezelőtti szinten.
Ennek ledolgozása időbe fog telni, ráadásul a lakosság körében erős maradhat az óvatosság.
