Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
10,75 százalék az új ráta – kérdés, az infláció lassulása mellett gyorsulhat-e a kamatcsökkentés.
A piaci várakozásoknak és az előzetes kommunikációnak megfelelően a jegybank Monetáris Tanácsa ismét az alapkamat 75 bázispontos (0,75 százalékpontos) csökkentéséről döntött december 19-ei ülésén. Az alapkamat így 10,75 százalékra mérséklődik.
Ezúttal a döntéshez kapcsolódó magyarázat különösen érdekes lesz, a héten jelenik meg a jegybank Inflációs jelentésének decemberi kiadása, a főbb gazdasági előrejelzéseket már a döntés indoklásával párhuzamosan, egy óra múlva nyilvánosságra hozzák.
A friss Inflációs jelentés minden bizonnyal felülvizsgált előrejelzéseket tartalmaz majd. A szeptemberi kiadásban a jegybank év végére 7-8 százalékos inflációt várt – az azóta a KSH által publikált tényadatok alapján kisebb lesz a decemberi infláció. Ezáltal az év egészére várt 17,6-18,1 százalékos értéket is indokolt lefelé módosítani.
Egy év után most először nem a magyar a legnagyobb infláció az EU-ban
A cseh infláció megelőzte a magyart, így már csak a második legnagyobb az itteni drágulás az EU-ban.
A költségvetési hiány ugyanakkor szinte biztosan nagyobb lesz a szeptemberben – a kormány módosított célja alapján – prognosztizált 5,2 GDP-százaléknál. A GDP csökkenése nagyobb lehet még a szeptemberben várt 0,5 százaléknál is, illetve a jegybank szeptemberben még meglehetősen tág előrejelzési sávot határozott meg (+0,5 és -0,5 között), ezt a decemberi előrejelzés minden bizonnyal szűkíteni fogja.
Kérdés, hogy a korábban vártnál gyorsabban mérséklődő infláció elég-e ahhoz, hogy a jegybank jelezze: szó lehet a kamatcsökkentés gyorsításáról, vagyis januártól az eddigi 0,75 százalékpontosnál nagyobb vágások is következhetnek.
Októberben Virág Barnabás alelnök az óvatosság fontosságát hangsúlyozta mondván: nem hirdethetünk túl korán győzelmet az infláció fölött. Az alelnök hangsúlyozta, hogy a kamatvágási döntéseket hónapról hónapra kell majd meghozni.
Az eddigi kommunikáció alapján a jegybank továbbra sem fog egy kőbe vésett kamatvágási menetrend mellett elköteleződni. Különösen, hogy az infláció ugyan az év végi hónapokban a vártnál gyorsabban mérséklődik, de továbbra is sok a bizonytalanság nemhogy hosszú- és középtávon, de rövidtávon is. A kamatdöntés előtt például éppen a forint árfolyama mutatott kisebb megzuhanást.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.