Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Országosan mindössze 1,8 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak 2023 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest – derül ki az ingatlan.com lakásárindexéből. Az év egészét tekintve 16-17 százalék lehetett az infláció, vagyis reálértéken a lakásárak minimális növekedése jelentős csökkenést jelent.
Az 1,8 százalékos nominális növekedés „minimális eltérésnek felel meg, egyben nagyon drasztikus lassulást jelent a korábbi évekhez képest. Hiszen
2019 és 2022 közötti időszak utolsó negyedéveit tekintve 20-24 százalékos volt az éves áremelkedés üteme.
Ez alól csak a 2020-as év volt kivétel, amikor a koronavírus-járvány miatt 6 százalékra lassult az éves lakásdrágulás tempója. Az árnövekedés leállására egyébként számítani lehetett, hiszen sokan elhalasztották a lakásvásárlást a magas tavalyi kamatszintek, az januártól induló új állami lakásprogram miatt” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
2023 egészét tekintve hullámzó volt a lakásárak éven belüli mozgása, mert január és május között 1,9 százalékos drágulás volt megfigyelhető, a nyári hónapokban viszont másfél százalékkal csökkentek az árak. A szeptemberi fél százalékos árnövekedés után ugyanilyen mértékű árcsökkenés történt az őszi hónapokban. Decemberben az országos lakásárak viszont 0,8 százalékkal emelkedtek, ami annak is köszönhető, hogy 2023 utolsó hónapjában a kereslet is 15 százalékkal élénkült. A lendületes 2024-es évkezdet a decemberi élénkülés miatt nem is tekinthető akkora meglepetésnek.
Az ingatlan.com lakásárindexe ugyan átlagosan 1,8 százalékos emelkedésről tanúskodik 2023-ban, az országon belül azonban jelentős, egyben ellentétes előjelű változások láthatóak. „A gazdaságilag a legfejlettebb országrészek közé sorolt nyugat-dunántúli régióban például majdnem 5 százalékkal nőttek a lakásárak a múlt év utolsó negyedévében az egy évvel korábbihoz képest. Az észak-alföldi régió – köszönhetően az ottani fejlesztéseknek, egyebek mellett a Debrecen-környéki gyárberuházásoknak - még ennél is nagyobb, 5 százalékos meghaladó áremelkedéssel zárta az év utolsó hónapját” – tette hozzá Balogh László.
A teljes lakáspiaciot nézve
a legfelkapottabbnak számító fővárosi és Pest vármegyei lakáspiacon lényegében elmaradt a drágulás, hiszen mindössze 0,4, illetve 0,8 százalékos volt az árnövekedés.
A budapesti eredmény nagy szerepet játszott abban, hogy országosan 2 százalék alatt maradt az éves drágulás üteme. „A dél-dunántúli térséget is érdemes kiemelni, ott ugyanis 0,5 százalékkal csökkentek az árak egy év leforgása alatt” – fogalmazott a szakember.
A szakértő szerint az idén fordulat várható a lakáspiaci forgalmat tekintve. A tavalyi visszaesés után növekedhet az adásvételek száma. Részben a csok plusz indulásának és a falusi csok bővítésének, részben pedig az korábban elhalasztott vásárlások pótlásának és az egyre lejjebb ereszkedő lakáshitelkamatoknak köszönhetően. Az árnövekedés üteme viszont idén még elmaradhat a forgalom erősödéséhez képest,
a lakásárak növekedése országos szinten 3-8 százalék között mozoghat 2024-ben.
