A gazdaságpolitikában nincs új stratégiája a kormánynak, így továbbra sem dolgoznak ki új gazdasági stratégiát az elhibázott újra iparosítási program helyett – olvasható a GKI negyedéves prognózisában, amely szerint a kormány a gyakorlatban visszatér egy moderált inflációs gazdaságpolitikához, miután erősen beszűkült mozgástere.

A gazdaságkutató mindenesetre nem változtatott a 2024-re 2-2,5%-os növekedést váró prognózisán. Inflációs előrejelzését viszont 5,5%-ra csökkentette.

A fogyasztásban 2 százalékos bővülést vár a GKI erre az évre, hozzátéve, hogy a keresetek 11 százalékos és az infláció 5,5 százalékos emelkedése mellett a reálkeresetek 2024-ben bő 5 százalékkal emelkedhetnek. A nyugdíjak reálértéke 0,5 százalékkal emelkedhet, a vállalkozói jövedelmek és szociális juttatások reálértéke viszont inkább csökken. Így a reáljövedelem mintegy 3 százalékkal, a vásárolt fogyasztás ennél kissé kevésbé (2,5 százalék körül) bővül.

Rossz hír, hogy a beruházásokban 2 százalékos csökkenés lehet, miután a kormány is bejelentette az állami beruházások visszafogását. Az EU-ból jövő pénzek sem segíthetnek, hiszen a GKI szerint nem, vagy alig haladják meg a tavalyi 2 milliárd eurót. És hiába akarná a kormány pörgetni a vállalkozói szférát, ezt a költségvetés forráshiánya, az erőltetett kamatcsökkentés káros következményei és a beruházási döntések kockázatai egyaránt behatárolják.

Az elemzésben megemlékeznek arról is, hogy 2023-ban a mezőgazdaság mentette meg a még sokkal nagyobb visszaeséstől a magyar gazdaságot, és 2024-ben egyelőre nem látszik igazi húzóerő. Január végén az ipar és az építőipar rendelésállománya 15-16 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az iparban a konjunktúra második félévi javulása élénkülést (4 százalék körüli növekedést) hozhat, az építőiparban azonban idén további, 2 százalék körüli visszaesés várható.

A vásárlóerő növekedésével a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékkal bővül – jósolt a GKI, amely szerint a foglalkoztatás 0,2 százalékkal emelkedik, de éves átlagban a munkanélküliség is kissé, 4,2 százalék körülire nő.

A gazdaságkutató szerint a választások után felerősödik majd a megszorítási politika, ráadásul idén elindul a túlzottdeficit-eljárás, igaz, még szankciók nélkül. A deficit 6,5 százalékról 4,5 százalékra csökkentése mellett a kamatkiadások GDP arányában mintegy 0,5 százalékpontos emelkedését is ki kell gazdálkodni. Ez az elsődleges egyenleg legalább 2,5 százalékpontos csökkentését, vagyis megszorító lépéseket igényel.