Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Rettenetes helyzetbe került 2023-ban a magyar költségvetés, és 2024-ben is nagyot izzadhat a kormány, ha megpróbálja normalizálni a helyzetet, bár nagyon nem is próbálja – nagyon röviden így lehet összefoglalni azt a sok adatot, amit kedd reggel a KSH és a kormány ránk borított. A statisztikusok azt adták ki, hogy mennyire nagy lett végül a tavalyi hiány és államadósság, és ennek a legutolsó sorában épphogy észrevehető linken nyilvánosságra hozták azt a jelentést, amelyet a kormány az EU-nak benyújtott a gazdaság állapotáról.
2023-ra az volt a kormány terve, hogy a GDP 3,9 százaléka lesz a hiány, ezt utána 5,9 százalékra módosították, de az év végén már azt is sejteni lehetett, hogy még az átírt célnak sem lesz köze a valósághoz, mert valahol 6,5 és 6,7 százalék között lehet a vége. Nos, ebből is a rosszabb verzió vált valóra:
a kormányzati szektor hiánya a GDP 6,7 százaléka lett, 5018 milliárd forint.
(Ez még több mint négyszáz milliárddal rosszabb annál is, amit korábban a Pénzügyminisztérium közölt, de ez a mostani szám az, amelyet a KSH az Eurostatnak megküldött, úgyhogy hivatalosnak ezt kell elfogadnunk.)
2022-ben még 6,2 százalékos volt a hiány – annak sem volt köze ahhoz, amit eredetileg ígért a kormány, de legalább két éven keresztül folyamatosan egyre kisebb lett a mutató. Most viszont még csak csökkenteni sem sikerült.
A tervek leginkább azért omlottak össze, mert amilyen drága volt minden, aki csak tehette, kevesebbet vásárolt, így miközben 17,6 százalékos volt az infláció, az áfabevételek csak 5,4 százalékkal nőttek – pedig a kormány elképzelése az volt, hogy ha már minden sokkal drágább lett, akkor annak egyetlen pozitívumaként legalább az áfabevételekből jól feltankolják az államkasszát.
A fizetések ennél jobban nőttek, úgyhogy a jövedelemadóból 22,7 százalékkal több pénze lett az államnak, mint 2022-ben volt, a tb-befizetések 14,8, az egyéb bevételek pedig majdnem 10 százalékkal nőttek, de azzal, hogy az áfabevétel csúnyán elmaradt a várttól, csak 12,9 százalékkal lett több a költségvetés bevétele, mint egy évvel korábban.
A kiadások viszont 14,1 százalékkal nőttek. Itt az, hogy a pénzbeni társadalmi juttatások – vagyis amit az állam közvetlenül kifizetett az embereknek – 18,4 százalékkal nőttek, elsőre látványosnak tűnik, de ez csak kicsivel volt az infláció felett. A legnagyobb gond az, és ez már a jövőre nézve is rossz dolgokat vetít előre, hogy
a kamatkiadások 1660 milliárd forinttal, azaz 88,8 százalékkal nőttek egyetlen év alatt.
A kormányzati szektor adóssága eközben egy év alatt 48 837 milliárd forintról 55 134 milliárdra nőtt. A terv itt az volt, hogy ugyan nominálisan nőni fog az adósság, de ha a GDP is növekszik, akkor GDP-arányosan ez csökkenést fog majd jelenteni, de ez épp csak sikerült, a gazdaságunk visszaesett, így aztán az össztermék 74 százalékáról csak 73,5 százalékra csökkent a hiány.
De nem elég, hogy 2023 rossz volt, most azt is írásba adta a kormány, hogy a 2024-es terv is tarthatatlan.
Azt persze már sokszor elmondták, hogy nem az a 2,9 százalék lesz a 2024-es költségvetési hiány, mint amivel a büdzsét megírták, és ami mellesleg még most is a hivatalos törvényi cél, de az EU-nak elküldött EDP-jelentés az első olyan hivatalos kormányzati anyag, ahol le is írták azt, hogy most már 4,5 százalékkal számolnak. Ez forintban azt jelenti, hogy 2514 helyett 3982 milliárd forintot kell még valahogy találnia a kormánynak – az 1468 milliárd forint különbözetet nagyrészt állampapír-kibocsátásból fedezhetik majd.
