Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Nemcsak az eredetileg tervezett 3400 milliárd forintos hiánycélt nem tudta tartani a kormány, hanem a menet közben módosított, 3900 milliárdosat sem. A Pénzügyminisztérium most adta ki a 2023-as részletes adatot, e szerint a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárta az évet.
Ezen belül a központi költségvetés hiánya 4293 milliárd forint lett, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaié 412 milliárd, az elkülönített állami pénzalapok pedig 112 milliárd forintos többlettel szépítették az összképet.
A legnagyobb pofon a költségvetésnek az volt, hogy az általános forgalmi adóból csak 1,8 százalékkal több bevétel – 6981 milliárd forint – érkezett, mint egy évvel korábban. Ekkora infláció mellett ez azt jelenti, hogy a fogyasztás nagyon durván visszazuhant.
Jövedéki adóból 10,6 százalékkal többet szedett be az állam, mint 2022-ben, 1359 milliárd forintot, az üzemanyagokénál mértek 12,4 százalékos növekedést.
Személyi jövedelemadóból pedig 43 százalékkal több érkezett be a 2022-esnél, 3996 milliárd forint – itt a béremelések mellett az is megdobta a növekedést, hogy 2022-ben a családi visszatérítés miatt nagyon alacsony volt ez a szám.
Az EU-s programokból az eredetileg tervezett bevételek 99,3 százaléka, 2229 milliárd forint megérkezett.
Az állam kiadásai 18,9 százalékkal nőttek egy év alatt, 41 109 milliárd forintra. Az önkormányzatok 14,1 százalékkal többet kaptak, mint egy éve, a családi és más szociális támogatások pedig jóval az infláció alatt, 5,2 százalékkal nőttek.
Az állam forint adóssága 3112 milliárd forinttal nőtt, ehhez jött még 2848 milliárd forint devizakibocsátás. A forint erősödése 567 milliárd forinttal csökkentette az adósságot.
A központi költségvetés devizaadóssága így már a teljes adósság 25 százalékáról 26,9 százalékra nőtt.
