Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Februárban tovább lassult az éves bázisú bérnövekedés üteme – értékelte a KSH friss kereseti adatait az ING elemzője Virovácz Péter. Az 14 százalékos emelkedést továbbra is meglehetősen magasnak nevezte, de azt is jelezte:
ez még mindig sokkal inkább tükrözi a 2023-as gazdasági folyamatokat, mint az idei év történéseit.
Mint írta, manapság sok vállalat egy tavasztól tavaszig tartó bérciklust követ (vagyis a béreket a korábbiaktól eltérően nem januárban, hanem március-áprilisban emelik), így a februári adatok még inkább a 2023-as extrém inflációs környezetet kompenzálni kívánó magas béremeléseket foglalják magukban.
A bérdinamika folyamatos fékeződése eközben pedig azt jelzi, hogy
ahol már kiigazították a fizetéseket, azok érdemben kisebbek lehettek a tavalyinál.
Ezt részben a nagyobb foglalkoztatotti körre kiterjedő 10 százalékos garantált bérminimum emelése is előrevetítette.
A Randstad 2024-es bérvárakozásokra utaló felmérése alapján, amíg a munkavállalók 91 százaléka minimum 11 százalékos bérnövekedésben reménykedik, addig a munkáltatók 63 százaléka maximum 11 százalékos bérfejlesztést hajtana végre. Mindezek alapján arra számítunk, hogy a következő hónapokban már markánsabban csökkenhet a bérek emelkedésének általános tempója és a reálbérnövekedés is lassulhat, így az ár-bér spirál esetleges kialakulásától nem igazán kell tartani.
A részletes adatok alapján is az látható, hogy
az állami szektorban az átlagnál magasabban alakult a bérnövekedés dinamikája februárban (17,2 százalék), ami elsősorban az oktatás területén erősödő bérkiáramlás hatása.
A vállalati szektorban sok területen lassult a bérnövekedési ütem és általánosságban már csak 12,8 százalékos a bővülés. Ugyanakkor néhány szektorban kifejezetten meglepően alakult a bérdinamika. Igaz ez az építőiparra, ahol a növekedési kilátások továbbra is kissé borúsak, ám átlag fölé gyorsult a bérnövekedési ütem. A szolgáltatószektor esetében bár sok területen átlag alatti a béremelés mértéke, januárról februárra némi gyorsulást lehetett tapasztalni. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az átlagbér és a mediánbér közötti bérolló is tovább szűkült, ami vélhetően a minimálbér emelés hatását tükrözi és vélhetően azt a folyamatot, hogy az eleve magasabb keresetű szektorokban átlag alatti a bérnövekedés. Itt próbálnak tehát a vállalatok a bérköltségek alakulásán fogni valamennyit.
Tekintettel arra, hogy az infláció tovább lassult februárban, de az átlagbér növekedési üteme ennél nagyobb mértékben fékeződött, így a reálbérek éves bázison mért növekedése becsúszott 10 százalék alá.
Az év hátralévő részét nézve a bérek vásárlóerejének növekedése tovább erodálódhat.
Egyrészt lassul majd a bérkiáramlás, másrészt erősödhet az infláció. Az MNB az április kamatdöntő ülése során is felhívta erre a figyelmet. A jegybank 6 százalék körüli reálbér növekedéssel számol 2024 egészében, ami nagyjából egybeesik az ING Bank saját várakozásaival. Átlagosan 10 százalék körüli bérnövekedés mellett 4,5 százalékos inflációval számolunk.
