Az üzemanyagárakban nagyon jelentős áremelkedés volt megfigyelhető tavaly év vége óta, ezért be kellett avatkoznunk. Erre alapot adott, hogy a magyar üzemanyagokat a régiós átlagár szintjén kell tartani. És ettől egész egyszerűen a kereskedelmi szereplők eltávolodtak – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjúban. 

Ahogy a hvg.hu is megírta, a tárcavezető április végén felszólította az üzemanyag-kereskedőket, hogy önkéntes alapon csökkentsék az áraikat, különben a kormány valamit lépni fog. 

„A kormány beavatkozása – ami alapvetően inkább önkéntes vállalásra épül, mint erős regulációra – megtette a hatását. Így nagyon jelentősen csökkentettük az üzemanyagárakat, a gázolaj és a benzin tekintetében is, mind a nagy-, mind a kiskereskedelemben. Ám a kormány szerdán ismét megtárgyalja a kérdést” – fogalmazott a tárcavezető.  

A képet árnyalja, hogy a Független Benzinkutak Szövetsége szerint a kormány beavatkozása miatt – amely után 17 forinttal csökkentek a hazai üzemanyagok árai – a kiskereskedőknek veszteségesen kell értékesíteniük az üzemanyagokat. Egri Gábor elnök korábban arról beszélt, hogy a kiskereskedelemben 7 százalékos árréssel dolgoznak, ebből kell az összes költségüket finanszírozniuk, ezzel szemben a kormánynak adóoldalon 50 százalékos árrése és nyeresége van. 

Ugyanakkor Nagy szavai szerint a kormány hosszú távon is a kiskereskedőktől várja probléma megoldását. „Nemcsak azt várjuk el, hogy valaki elérje a versenyképes árszintet, hanem hogy mostantól kezdve ott is tartsa. Ez nem heti vagy havi történet: jó lenne, ha a hazai üzemanyagpiacon innentől kezdve ez önmagától is megfelelően működne” – jelentette ki a miniszter az Indexnek, aki szerint az is fontos szempont, hogy “az inflációs kérdések miatt a konjunktúraérzékelés gyengébb, így a családok még nem érzik az 1,7 százalékos GDP-növekedést, azaz a gazdaság újraindulását.”

Az interjúban szóba került az Eurostat múlt héten megjelent jelentése is, amely szerint 2023-ban először fordult elő, hogy az árszínvonalak közti különbségeket kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson a romániai fizetések megelőzték a magyarországiakat. 

Nagy Márton erre azt mondta: „Akik szerint Románia lehagyott minket, azok kérdezzék meg az embereket, hogy hol szeretnének élni: Magyarországon vagy Romániában. Ezek politikailag motivált és az objektivitást teljesen mellőző kijelentések. Az ellenzéki képviselőknek, valamint azoknak a közgazdászoknak, akik szerint Románia lehagyta a Magyarországot, azt üzenem, hogy beszéljenek erről az emberekkel.” 

„Magyarázhatunk a bérekről – amit mellesleg az árfolyam befolyásol –, de alapvetően sokkal kevesebb ember dolgozik ott, és ha így nézzük, a bértömeg, amit képes a gazdaság előállítani, Romániában sokkal kisebb, mint Magyarországon” – tette még hozzá.