Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A kormány erősíti a költségvetés stabilitását – ezzel a címmel adta ki a közleményt a Pénzügyminisztérium (PM) arról, hogy április végéig már 2597,5 milliárd forint a költségvetés hiánya. Az eredeti terv az volt, hogy az egész évre 2514,8 milliárd forint hiányunk lesz – ennek tartunk már a 103,2 százalékánál, szóval teljesen komolyan vehetetlen az a szám, amit ígértek.
Persze a kormány már maga sem próbál meg úgy tenni, mintha az eredeti cél állna. A forintból GDP-arányosba átszámolva a GDP 2,9 százaléka volt, azóta azonban már úgy kommunikálnak, mintha mindig is 4,5 százalékot ígértek volna, és most ezzel büszkélkednek, hogy az talán tartható lesz, ehhez pedig egyelőre 675 milliárd forintos megszorításra van szükség. Más kérdés, hogy a költségvetés nemcsak egy Excel-tábla, hanem egy törvény – a törvény szövegében pedig még mindig 2,9 százalékos hiánycél áll.
Csak áprilisban 259,2 milliárd forinttal nőtt a hiány – derül ki a PM részletesebb számaiból.
A kamatkiadásokra idén eddig 1507 milliárd forintot költött az állam, 632 milliárddal többet, mint tavaly az első négy hónapban. Ennek nagyrészt az volt az oka, hogy a Prémium Magyar Állampapír kamatait most kellett kifizetni, azok pedig a tavalyi brutális infláció miatt voltak magasak, hiszen inflációkövető állampapírról van szó. Adóból és járulékból 9,8 százalékkal többet szedett be az állam, mint tavaly ilyenkor.
Azt is kiadták, hogy az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés hiánya 2590,6 milliárd forint eddig idén, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaié 103,3 milliárd, az elkülönített állami pénzalapoknál van 96,4 milliárd forintos többlet.
