Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Többször is előfordult tavaly december óta – kétszer Tolnában, egyszer Fejérben –, hogy milliárdos nagyságrendben mutatott ki negatív termelési értékeket a KSH több vármegye építőiparában, a G7.hu annak nézett utána, hogy mi lehet az oka ennek.
Mindez részben a KSH módszertanából fakad: a termelési érték kiszámításánál a helyi cégek árbevételéből indulnak ki, amit a bérmunkával és az alvállalkozók díjával csökkentik, illetve növelik azzal a termeléssel, amit maguk számára állítottak elő a cégek.
Így előfordulhat, hogy ha egy cég egy hónapban kibocsát 10 milliárd forintnyi számlát, amiből továbbszámláz 8 milliárdot egy másik építőipari cégnek, akkor a termelési értéke csak 2 milliárd forint. Ha pedig a két számlázás más időpontban történik, a bevétel az előző vagy a következő hónapban folyik be, akkor eredményezhet negatív termelési értéket.
A fenti milliárdos nagyságrendű negatív értékek mögött is ez állhat, de a nagyságrend alapján feltételezhető egy-egy gigaügylet a lap szerint. Fejérben viszonylag könnyen kitalálható, mely vállalkozás torzíthatja az adatokat: itt Orbán Viktor falubelije és iskolatársa, Mészáros Lőrinc cégeinek teljesítményétől függ a helyi építőipar teljesítménye.
Tolnában viszont részben az kavarhatott be, hogy tavaly év végéig le kellett zárni az előző uniós ciklus projektjeit, illetve részben egy, a paksi beruházással kapcsolatos építkezés.
