Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Május végéig az államháztartás központi alrendszere (ebben az önkormányzatok nincsenek benne) 2548,5 milliárd forintos hiánnyal zárt – számol be az államháztartás előzetes adatairól a Pénzügyminisztérium. Ez azt jelenti, hogy csak a május hónapot tekintve a büdzsé 49 milliárd forintos pluszt ért el.
A május jellemzően inkább a kevésbé erős hónapok közé tartozik historikusan, ahogy arra a tárca közleménye is emlékeztet, 2016 óta ez e legjobb eredmény. Ami azt illeti, 2016 óta egyszer sem fordult elő, hogy ilyenkor sikerült volna többletet összehozni.
A pluszos május különösen üdvözlendő annak tükrében, hogy a megelőző hónapokban a hiány csak nőtt és nőtt, április végére már meghaladta az egész évre tervezett 2515 milliárd forintot.
A májusi többlettel együtt a halmozott hiány még mindig meghaladja az éves tervet.
Mármint a költségvetési törvényben rögzített tervet, a hiánycélt a kormány informálisan – bemondással és az Európai Uniónak benyújtott konvergenciaprogramban – felemelte: GDP-arányosan 4,5 százalékra, pénzforgalmi szemléletben szűk 4 ezer milliárd forintra.
A minisztérium – ahogy a korábbi hónapokban – elsősorban az államadósság magas kamatterhével magyarázza a büdzsé elszállását. Május végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések 1 760,6 milliárd forintot tettek ki, amely 659,4 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. A kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, tekintettel arra, hogy egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben volt esedékes.
