Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tavaly nyáron törvényként elfogadott büdzsének egyre kevesebb értelme van, teljesen áttekinthetetlen már, hogy mire mennyit költ az állam.
A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt összegből 29 milliárdot vettek el. Ebből 7,5 milliárdot az önkormányzatoknak adtak szociális és gyermekjóléti feladataik támogatására, közlekedési ágazati programokra 10,5 milliárdot, és ami minden ilyen költségvetés-átírásnál mellőzhetetlen: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra csaknem 5 milliárdot, meg még egy másik soron további 2 milliárdot.
Hatalmas összeget, 370 milliárd forintot helyeztek át a Központi Maradványelszámolási Alapba. Ezt egyebek mellett a Nemzeti Vagyonkezelőtől, a víziközmű-fejlesztésektől, az Energiaügyi Minisztérium felhalmozási célú kiadásaiból, a Nemzeti Oltóanyaggyár és Nemzeti Koronavírus-oltóanyaggyár megvalósítására szánt keretből vették el.
Ugyanakkor ebből a Központi Maradványelszámolási Alapból adtak 92 milliárdot más célokra, például 25 milliárdot a hadiipari társaságoknak, 8 milliárdot kiemelt nemzetközi sporteseményekre és egyéb kiemelt állami rendezvényekre.
A Rezsivédelmi Alapból több részletben 20 milliárdot kapnak az önkormányzatok általános szociális és gyermekjóléti feladatokra, gyermekétkeztetésre. A kormány engedélyezte a turisztikai fejlesztési feladatok kiadási előirányzatának megnövelését 2,3 milliárd forinttal.
Emellett egy külön határozat 1,3 milliárd forinttal növelte a Szegedi Tudományegyetemen a gyermeksürgősségi, baleseti ellátás fejlesztésére szánt összeget, miután nemrég az egészségügyi államtitkár maga sem értette, miért állt le az ellátás.
