Hétfőn Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter raportra hívta az üzemanyag-kereskedőket az „elfogadhatatlan üzemanyagárak” miatt, ahol a tárcavezető ismét megállapította, hogy Magyarországon drágább az üzemanyag, mint a környező országok átlaga. A Független Benzinkutasok Szövetsége és a Magyar Ásványolaj Szövetség egyaránt javaslatot tett a statisztikai összehasonlítás módszertanának finomhangolására. Álláspontjuk szerint a jövőben hatékonyabb lenne a heti helyett havonta történő statisztikai összevetések elvégzése, amellyel a szomszédos országok sajátosságaiból adódó eltérések kiküszöbölhetők – erre a miniszter egyébként nyitottnak mutatkozik.

A Népszavának adott interjújában a MÁSZ elnöke, egyben a Mol csoportszintű fogyasztói szolgáltatásainak ügyvezető igazgatója, Ratatics Péter úgy fogalmazott: „Érdemi párbeszéd indult el a minisztériummal, de az adatközlésnek még vannak gyengeségei”. Kiemelte, hogy Romániában és Horvátországban július 1-jétől is jelentősen nőtt az üzemanyagok jövedéki adója, ez azonban az állami adatszolgáltatás csúszása miatt a KSH aktuális nyilvántartásában még nem jelenik meg. Ratatics szerint „ha a környékbeli adóemelések a statisztikákban is érvényesülnek, nyilvánvalóvá válik, hogy a hazai üzemanyagárak átlaga valójában most sem magasabb a szomszédos államokénál”.

Arra a kérdésre, tett-e tavaly olyan ígéretet, hogy a hazai tarifaárátlagok nem nőnek a térségi átlag fölé, úgy felelt: inkább „közös értés alakult ki” abban, hogy „az ország és a kereskedők egyaránt a térségi szinten versenyképes hazai üzemanyagárakban érdekeltek”. A kérdésben megfogalmazott ígéretet Ratatics viszont soha nem tett sem szóban, sem írásban, már csak azért sem, mert az komoly versenyjogi aggályokat vetne fel.

Ratatics szerint az az észszerű, ha az árak tekintetében az ország egészét nézik, hiszen nincsenek szabályozott üzemanyagárak. A piac a nagy láncoktól a kis, családi üzemeltetésű benzinkutakig több ezer szereplős, „ezen belül a tarifáit mindenki a saját üzleti céljai szerint szabja meg” – fogalmazott. Az olyan nagyobb cégek, mint a Mol árképzését (amely a nagykereskedelmi piac 70, a kiskereskedelem 30 százalékát képviseli) követhetik a többiek, a vállalat lépései sok kút számára meghatározók. „Értelemszerű tehát, ha a Mol árpolitikáját sok üzemeltető irányadónak tekinti” – mondta a MÁSZ elnöke.

Arra a felvetésre, miszerint a „megfigyelők” szerint a Mol gyakran módosít az üzemanyagok árrésén, azt válaszolta: a szövetség elnökeként nem tiszte véleményezni a tagvállalatok szabadpiaci döntéseit.

Ratatics azt is elmondta, hogy a Nagy Mártonnal való találkozón nem esett szó szabályozói szintű beavatkozásokról: a miniszter aggályait fejezte ki az árak kapcsán, „majd kölcsönösen ismertettük meglátásainkat”.

Általánosságban véve a MÁSZ elnöke szerint „a hazai üzemanyagpiac jól működik, egészséges, önszabályozó”, és biztonságos az ellátás. Magyarország azonban nem sziget, hanem a régió része, ezért a térség kereslet–kínálati egyensúlyának megőrzésére az ellátási zavar elkerülése érdekében is törekedni kell.

Véleménye szerint ha a kormány mérsékelni akarná a hazai árakat, akkor a környező államokhoz képest is sok esetben kiugró adóterhelések szintjén látják a beavatkozási lehetőségeket (itt Ratatics vélhetően az adócsökkentésre céloz).