A Mol a háttérben jelezte: kész átvenni az orosz kőolaj tulajdonjogát az orosz–ukrán határon, és ezzel saját kockázatára hozhatja be Magyarországra és Szlovákiába a Barátság kőolajvezetéken keresztül – írja a Portfolio több forrásra hivatkozva. Hozzáteszik: „Valószínűleg az Európai Bizottság is erre tehet javaslatot a cégnek, miután minden irányból begyűjti az információkat, és az üzemanyaghiánnyal riogató politikusi nyilatkozatok mellett megállapítja a valós ellátásbiztonsági helyzetet”. Az érintettek szerint egyelőre nem fenyeget üzemanyaghiány.

A másik megoldás az lenne, hogy a Horvátországon keresztül érkező Adria vezetéken keresztül növelné a Mol a volument, ez azonban jóval magasabb beszerzési és szállítási költségekkel járna, a Mol ezért inkább az első megoldás felé hajlik – írja a lap. Azonban benne van a pakliban, hogy az ukrán kormány válaszul újabb szankciókat vezet be, hogy elérjék az európai államok leválását az orosz olajról.

Ezt technikailag úgy lehetne kijátszani, ha a Mol papíron például kazah olajat vásárol, de valójában mégis orosz kőolaj érkezik a vezetékben, „ahogy azt a Barátság kőolajvezeték északi ágán most is látjuk Lengyelország és Németország irányába” – fogalmaz a lap. Ezt arra hivatkozva írják, hogy tudomásuk szerint a Berlin melletti Schwedt finomítóba papíron kazah kőolaj érkezik, amelynek a tulajdonságai kísértetiesen hasonlítanak az orosz Ural kőolajtípus (REB) tulajdonságaira.

Ha az ukránok ezt sem fogadják el, akkor a Mol kénytelen lesz az Adria vezeték felé terelni a nem Oroszországból származó importot, amivel kellő mennyiségű naftával tudná ellátni a százhalombattai és pozsonyi finomítóit.

A Mol a tranzittal óriási kockázatot vállalna, amelyre megpróbálhat biztosítást kötni, ez azonban nagy többletköltséggel járna, ráadásul az ukrán kormány közvetlenül gyakorolhatna nyomást a vállalatra. Egy esetleges összefeszülést a magyar autósok is megéreznének, hiszen borítékolhatóan nőnének az üzemanyagárak.