Az Európai Bizottságnak több időre van szüksége, hogy bizonyítékokat gyűjtsön, és értékelje a jogi helyzetet – közölte a Financial Timesszal Valdis Dombrovskis alelnök azzal kapcsolatban, hogy Magyarország és Szlovákia vitarendezést, annak sikertelensége esetén választottbírósági eljárást kezdeményezett a bizottságnál Ukrajna ellen, miután Kijev egy elnöki rendelettel kitiltotta az orosz Lukoil olajvállalatot az ország csővezetékeiből.

Az ukrán rendelet hatályba lépése előtt a Lukoiltól származott Magyarország oroszolaj-importjának fele, teljes olajimportjának harmada. A Lukoil elleni szankcióknak rövid távon nincs hatásuk, az orosz olaj normális volumenben érkezik Magyarországra és Szlovákiába, vagyis a Mol-csoport százhalombattai és pozsonyi finomítóiba a Barátság vezetéken. Ezt minden érintett megerősítette, vélhetően más orosz exportőrök bevonásával sikerült stabilizálni a helyzetet.

Hosszabb távon a Lukoil-import elvesztése okozhat problémákat, különösen, ha Kijev más orosz olajcégekre is hasonló szankciókat vezet be. A battai és a pozsonyi finomítók teljes kapacitású üzemelése jelenleg nem biztosítható orosz olaj nélkül – egyrészt technológiai okokból, másrészt mert nincs elégséges kapacitású alternatív ellátási útvonal.

Az uniós tagállamok kereskedelmi képviselőinek július 24-ei, szerdai találkozóján 11 ország támogatta a bizottság álláspontját a magyar–szlovák kezdeményezést illetően – tehát azt, hogy egyelőre nem lépnek semmit az ügyben.

Egy tagállam sem volt, amely kiállt volna Budapest és Pozsony mellett

– értesült a Financial Times három különböző diplomatától.

A magyar álláspont szerint – ahogy azt Szijjártó Péter külgazdasági miniszter korábban kifejtette – az EU–Ukrajna társulási megállapodás tiltja, hogy Ukrajna akadályozza az energiatranzitot. A lapnak nyilatkozó egyik diplomata szerint a megállapodásnak van egy olyan záradéka, amely lehetővé tehet ilyesmit. Az ukrán álláspont szerint nincs szó a tranzit akadályozásáról, hiszen a Lukoiltól különböző – szankciók által nem érintett – orosz cégek igénybe vehetik a vezetékhálózatot.

Aligha meglepő, hogy Magyarország – és Szlovákia – magára maradt. A magyar kormány nemcsak az Európai Bizottság, de – talán az egy Szlovákia kivételével – az összes tagállam haragját is a fejére vonta azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a soros elnöki tisztség átvételét követően a közösség hozzájárulása, sőt tudta nélkül béketurnéra indult Kijevbe, Moszkvába és Pekingbe. Különösen a Putyin-találkozó verte ki a biztosítékot, az EU hivatalos álláspontja szerint ugyanis a háborús bűnösnek tartott orosz elnököt el kell szigetelni, az ukrajnai háborúról pedig nem lehet Ukrajna nélkül egyeztetni.

A soros elnökség első minisztertanácsi ülése a pénzügyminisztereké volt, itt Varga Mihályt – akinek a magyar kabinetben vajmi kevés köze van a diplomáciához – vonták kérdőre Orbán diplomáciai ámokfutása miatt. A külügyminiszterek tanácsában nem sokkal később Szijjártó Péter saját bevallása szerint 3-3,5 órán keresztül hallgatta a „hisztit” és a „siralmakat”.

A magyar kormány aztán még tovább rontott a saját helyzetén, miután Szijjártó Péter bejelentette, hogy amíg a Lukoil nem szállíthat a Barátságon,

az Európai Békekeretből származó 6,5 milliárd eurós fegyverszállítási ellentételezés kifizetését felejtse is el mindenki.

A pénzt nem Kijev kapná, hanem a többi uniós tagállam, legalábbis azok, amelyek szállítottak fegyvereket Ukrajnának, e szállítások ellentételezésére. Vagyis

a magyar kormány nem Kijevnek, hanem a többi uniós országnak tesz keresztbe a pénz blokkolásával.

Egyébként a magyar kormány már hosszú hónapok óta blokkolja a békekeretből származó kifizetéseket, Szijjártó zsarolása így meglehetősen súlytalannak tűnik, cserébe aligha tekinthető diplomatikus vagy barátságos lépésnek.

Az sem meglepő, hogy Kijev sem viseltet baráti érzelmekkel a magyar kormány felé. Az orosz invázió kezdete óta az Orbán-kormány nem pusztán diplomáciai-kommunikációs szinten ellenséges Kijevvel, de mind az EU-ban, mind a NATO-ban aktívan igyekszik gátolni az Ukrajnának nyújtandó bármiféle támogatást – a mihamarabbi békére hivatkozva. Az Orbán-kormány nem hozott nyilvánosságra semmiféle tervet a háború lezárására, ugyanakkor a nyilatkozatokból az vázolható, hogy a kabinet szerint Ukrajnának – a béke érdekében – bele kellene törődnie területei elvesztésébe.