Az egyenlőtlenség egyre nagyobb mértékű a világon és hazánkban is. A világ népességének leggazdagabb 1 százaléka birtokolja a globális vagyon 45,6 százalékát, a legszegényebb fele pedig még 1 százalékot sem. Magyarországon a legjobban kereső 10 százalék az összes jövedelem 40 százalékát és a tőkejövedelmek 90 százalékát birtokolja. Az egyenlőtlenség akadályozza a társadalmi és gazdasági fejlődést, azonnali cselekvések hiányában pedig tovább súlyosbodhat. A folyamat gyengítheti az eddigi, a szegénységgel, az éghajlatváltozással és a gazdasági átalakulással kapcsolatban megtett intézkedések eredményeit és hatásait is.

A magyar GDP mintegy 40 százalékát megtermelő, 148 tagvállalatot tömörítő Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) ötpontos akciótervet mutatott be, amely az üzleti világnak segít lépéseket tenni az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

„A növekvő egyenlőtlenségek mind rendszer-, mind üzleti szinten jelentős kockázattá váltak. A társadalmi szempontok integrált kezelése az ESG-ben a CSRD és CSDDD bevezetésével egyre inkább szabályozási követelménnyé válik, és egyben lehetőség is teremt arra, hogy ellenállóbb és termelékenyebb értékláncokat építsünk. A Business Commission to Tackle Inequality (BCTI) kezdeményezésen keresztül a jövő megoldásaiba fektetünk be, és az egyenlőség kérdését a vállalati döntéshozó testületek napirendjére tűzzük” – mondta Carolien De Bruin, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) Equity Action vezető igazgatója.

Az egyenlőtlenség csökkentése összehangolt intézkedéseket igényel minden szereplő – állam, vállalatok, civil szervezetek, munkavállalók – részéről. A változások elindításában kulcsfontosságú, hogy az ember mint érték jelenjen meg ezekben az értékteremtő folyamatokban – fogalmazott ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

A javasolt akcióterv öt pontja:

1. Tisztességes megélhetést biztosító bér fizetése.
2. Biztonságos, a munkavállalók fizikai és mentális egészségét támogató munkakörnyezet, juttatások és szolgáltatások nyújtása.
3. Élethelyzethez illeszkedő rugalmas és inkluzív foglalkoztatási rendszerek kialakítása és megvalósítása.
4. A munkavállalók élethosszig tartó fejlődésének és a változó elvárásoknak való megfelelés proaktív támogatása.
5. A fenti akciók megvalósulásának felmérése és kiterjesztése az értékláncban.

Átadták a 2024-es Fenntartható Jövőért díjakat is. A fenntartható fejlődési célok elérése és a rendszerszintű változások érdekében végzett kiemelkedő vállalati és vezetői teljesítmény elismerésére született díjat az egyes vállalati kategóriákban a Tesco, a K&H Bank, a SolServices, a Saint-Gobain és a Continental Automotive nyerte. Nyári Károly (Grundfos) érdemelte ki a Változásvezető, Körmendi Anikó (Arriva Hungary) és Nagy Zsuzsa (E.ON Cégcsoport) pedig a Vezető nő díjat.