Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
Az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság között 2023-ban még politikai egyetértés volt a beszállítói láncok átvilágításáról szóló úgynevezett CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) direktíva ügyében, az EU tavaly december óta küzdött a jogszabály véglegesítésével. Az irányelvről szóló EP-szavazást többször is el kellett halasztani, miután több tagállam (köztük Németország) jelezte: nemmel voksol, ha a szöveget nem módosítják.
ESG Top 40
A HVG tematikus mellékletét itt találja. Írásait külön is közöljük, itt.
A fő problémájuk az volt, hogy a direktíva túl alacsony küszöbértékeket állapított meg. Az eredeti szöveg szerint az 500 fősnél nagyobb, legalább 150 millió euró (közel 59 milliárd forint) éves árbevételt elérő vállalatoknak kellett volna nyilatkozatot tenniük a saját és a beszállítói láncuk működésének tisztaságáról, azaz arról, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat, és nem szennyezik a környezetet.
Az EB által március 15-én elfogadott végleges szöveg viszont (amely végül az EP-n is átment) jóval magasabbra emelte a lécet, csupán az uniós cégek fél ezreléke esik a törvény hatálya alá. Így 2027-től csak az 5 ezer főnél több embert foglalkoztató, legalább 1,5 milliárd euró (590 milliárd forint) árbevételű cégeknek kell ilyen jelentést készíteniük, a következő évtől már a 3 ezer fős, legalább 900 millió euró (közel 350 milliárd forint) forgalmú vállalatoknak is. Végül 2029-től minden olyan cégre vonatkozik az átvilágítási törvény, amelyiknek több mint 1000 dolgozója és 450 millió euró (közel 176 milliárd forint) bevétele van.
