Hatalmas területi különbségek mutatkoznak Magyarországon az átlagkeresetekben. A legjobb fizetésekkel rendelkező fővárosi kerületben havi bruttó 1,16 millió forint az átlagkereset, míg a legszegényebb járásban havi 420 ezer forint.
Harmadszor térnek vissza a luxusnyaraláson unatkozó gazdagok A Fehér Lótusz című sorozatban. Ahogy nyílik az olló az elit és a társadalom szegényebb rétegei között, úgy nő a népszerűsége az „Eat the rich!” témájú filmeknek és sorozatoknak. Nem mindenki elégedett azonban e mozgóképes feldolgozások fáradtan ironikus megközelítéseivel, szerintük radikálisabb hangra lenne szükség.
A lakásárak a jövedelmekhez viszonyítva is nőttek az elmúlt években. A társadalmi egyenlőtlenség hatalmas, a felső ötöd jövedelméből kétszer annyi négyzetméterre futja, mint a közepes jövedelműekéből, és ötször annyira, mint a legszegényebbekéből.
Mindeközben közel 3,6 milliárdan élnek a szegénységi küszöb alatt.
Statisztikailag kimutatható, hogy a jobban keresők egyre inkább jobban keresőkkel, míg a rosszabbul keresők egyre inkább rosszabbul keresőkkel dolgoznak együtt. Az ok az ipari gyártás visszaszorulása lehet, és az, hogy a vállalkozások egyre inkább specializáltan működnek. Komoly társadalmi hatása lehet, ha a különböző jövedelmi szinteken dolgozó emberek még a munkahelyeken se találkoznak egymással.
Elon Musk magánrepülőgépeinek éves kibocsátása például annyi, mint egy átlagember 834 évnyi kibocsátása.
Napjaink egyik legsürgetőbb fenntarthatósági kihívása a társadalmi egyenlőtlenségek és polarizáció drámai sebességű növekedése. A változtatás érdekében a legnagyobb magyarországi cégeket tömörítő BCSDH ötpontos akciótervvel állt elő.
A Holnap című kötetben 13 kutató vázolja fel a trendeket, és 13 pszichológus szakember járja körül, hogyan tudunk felkészülni a közelgő változásokra. Az alábbiak ebből közlünk egy szerkesztett részletet Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus tollából a politikai gazdaságtan trendjeiről.
Számos területen szenvednek hátrányt a női tudósok, egy frissen nyilvánosságra került jelentés szerint van olyan amerikai kutatóintézet, ahol az igazán nagyként definiált laboratóriumok mindegyike a férfiaké.
Az amerikai szenátor problémásnak ítélte, hogy a világ két leggazdagabb emberének vagyona több, mint az Egyesült Államok alsó 40 százalékáé, de a Tesla-vezér szerint a világ érdeke is, hogy például egymillió embert küldjön a Marsra.
Majdnem megduplázódott tíz év alatt azoknak a dollármilliárdosoknak az összvagyona, akik megfogadták, hogy a fele vagyonukat eljótékonykodják. Pedig jótékonykodnak, csak nem elég gyorsan.
Azt gondolnánk, a közgazdaságtan egyik értelme azt kutatni, miként lehet az emberek életét jobbá tenni, ám ezt a kérdést a szakemberek csak az utóbbi pár évtizedben tették fel.
A világ 26 leggazdagabb emberének akkora a vagyona, mint a lakosság szegényebbik felének összesen. Globális társadalombiztosításra és egészségügyi ellátásra van szükség, és talán globális alapjövedelemre az ENSZ-főtitkár szerint.
Gyorsételek, klímaváltozás, egyenlőtlenségek – egy új kutatás kongatja meg a vészharangot a gyerekek jövője miatt.
A vallási tekintetben színes Libanon példátlanul egységesen tüntet a politikai és gazdasági káosz ellen. A tiltakozás és a kormányfő lemondása kényesen érinti a Hezbollah mozgalmat.
A nők és a férfiak közötti fizetési különbség hatalmassá szélesedik a sportban. Az egyenlőség élharcosai az amerikai női futballisták, akik Franciaországban épp a negyedik világbajnoki címüket igyekeznek megszerezni.
