Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A magyarok több mint harmada (37 százalék) megbízható forrásnak tartja a közösségi médiát pénzügyi témákban, és 15 százalékuk döntést is hoz az ott látottak alapján – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A Cofidis Hitel Monitor negyedévente vizsgálja a hazai háztartások anyagi helyzettel kapcsolatos várakozásait, a legfrissebb kutatás a következő eredményekre jutott:
- A magyarok közel egyharmada érzi úgy, hogy kényelmesen megél a jövedelméből. Aki nem így érzi, annak havi plusz 200 ezer forintra lenne szüksége ehhez. A hiány pótlására sok esetben kölcsönt vesznek fel. Az elmúlt évben hitelt igénylők ötöde tett így, ezért ez lett a harmadik leggyakoribb hitelcél.
- A következő három hónapban azonban a nagyobb tervekre koncentrálnak a hitelfelvételt fontolgatók: lakásfelújításra és -vásárlásra 29-29 százalék, autóvásárlásra 22 százalék, háztartási nagygépek beszerzésére 16 százalék folyamodna kölcsönért.
- A megkérdezettek 9 százaléka tervez hitelt felvenni a következő egy évben, a legnépszerűbb hiteltípus továbbra is a személyi kölcsön. A nem lakáscélú hitel tervezett átlagos összege jelenleg 1,1 millió forint.
A felmérésben kitértek arra is, hogy miként tájékozódnak az emberek a hitelfelvételi lehetőségekről. Népszerű az online összehasonlító oldalak, kalkulátorok használata (34 százalék), sokan (24 százalék) internetes keresővel térképezik fel a hitelajánlatokat, de a válaszadók többsége még mindig automatikusan a saját bankjához fordul ilyenkor.
A lakosság 37 százaléka ugyanakkor megbízható forrásnak tartja pénzügyi témákban a közösségi médiát. 22 százalékuk követ is kifejezetten a témával foglalkozó oldalakat, influenszereket vagy csoportokat. Bár a közösségi médiát használók 43 százaléka csupán ötleteket és információt gyűjt itt,
15 százalék alkalomadtán vagy akár rendszeresen pénzügyi döntést is hoz a közösségi platformokon látottak alapján.
Tízből hat felhasználó talált már ezeken a felületeken olyan terméket vagy márkát, amelyet később meg is vett. Az így elköltött átlagos legnagyobb összeg 46 ezer forint, és a statisztikák szerint a nők jelentősen nagyobb arányban (70 százalék) hoznak vásárlási döntéseket a közösségi média hatására, mint a férfiak.
