Drágul a Pénzügyminisztérium újjáépülő várbeli épülete

A Központi Maradványelszámolási Alapból 22 milliárd forintot vettek ki, ebből 10 milliárdot kap a Várba, a Szentháromság térre költöző Pénzügyminisztérium az ingatlanberuházással összefüggő működési kiadásokra. Eredetileg 55 milliárdos költségről volt szó, 2023 végi beköltözéssel, amiről persze már szó sincs.

Ezen kívül tanteremfejlesztések előkészítésére és megvalósítására adtak 1,5 milliárdot, állami közútfejlesztésekre pedig 9,8 milliárdot.

A rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretett pénzből 30 milliárdot vettek most ki:

• a Büntetés-végrehajtás személyi kiadási kerete 1,5 milliárddal
• az Országos Vérellátó Szolgálat dologi kiadásokra költhető összege 1,8 milliárddal nő
• külügyi fejlesztési és kutatási programokra újabb 10 milliárd megy
• a magánintézményként kezelt alapítványi egyetemek felhalmozási célú kiadásaira 2,8 milliárd forintot különítettek el. (A formailag is államinak megmaradt egyetemek, köztük a súlyos anyagi gondokkal küszködő ELTE és BME szinte soha nem kapnak ilyen rendkívüli pluszjuttatást.)
• A Miniszterelnöki Kabinetiroda által felügyelt Nemzetbiztonsági Szakszolgálat beruházásokra költhet plusz 2 milliárdot.
• A „kormányzati infokommunikációs szolgáltatások” keretének növelése elmaradhatatlan része minden ilyen költségvetés-átírásnak: ezúttal 10 milliárd az új juttatás.
• A kormány újabb 1,5 milliárd forinttal járul hozzá a Művészetek Palotájának működtetéséhez. Ez azt mutatja, hogy az eredeti idei költségvetési törvényben e célra szereplő 12,6 milliárd erősen alábecsült összeg volt.
• Az Igazságügyi Minisztérium dologi kiadási keretéből 2,3 milliárdot átcsoportosítottak „társasági részesedés vásárlására”, de nem derül ki, milyen társaságba akarnak beszállni.

Ezen kívül külön határozatban adott a kormány a Külügynek és az EU-képviseletet felügyelő Európa-ügyi Minisztériumnak idénre összesen 4,4 milliárdot a kihelyezett dolgozók, a külképviselet által foglalkoztatott házastársak, valamint a vendégoktatói ösztöndíjprogram részvevőinek devizaárfolyam-kompenzációként.

Engedélyezték a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj kiadási előirányzatának legfeljebb 35,4 milliárddal történő túllépését. Ez az a pénz, amelyet a Mészáros Lőrinc és Szijj László konzorciuma által alapított koncessziós társaságnak, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek fizet az állam azokon a szakaszokon, ahol átépítés vagy új pálya építése történik. Eredetileg 9,2 milliárdról szólt a szerződés.

Jóváhagyták az Országos Horgászturisztikai Hálózati Programot, 2030-ig összesen 30 milliárdot szánnak rá. Az idei költségvetést ebből 100 millió forint terheli.

Azzal is egyetértett a kormány, hogy költségvetési többlettámogatást adjanak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) Szeretetkórház fejlesztésére és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem komplex felújításának előkészítésére és megvalósítására. A közbeszerzési eljárás legfeljebb 635 millió forintba kerülhet a következő két évben, a teljes költséget nem határozták meg.

Lehet, hogy újabb állami pénzt kap a Csányi Sándor OTP-elnök-vezérigazgató érdekeltségébe tartozó Pick-Szeged. Egy külön kormányhatározat ugyanis arról szól, hogy „az Élelmiszeripar Bajnokai Programban résztvevőként kijelölt PICK SZEGED Szalámigyár és Húsüzem Zrt.” egyedi fejlesztési terveinek megvalósítása érdekében a külgazdasági és külügyminiszter vizsgálja meg a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásának, az agrárminiszter pedig a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből nyújtható beruházási célú támogatások biztosításának lehetőségét.