Októberben szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2,0 százalékkal meghaladta a szeptemberit – írja jelentésében a KSH. Az ipari termelés volumene 0,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az éves alapú visszaesés úgy jött össze, hogy amúgy a feldolgozóipari alágak többségében bővült a termelés.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti gépjármű gyártása 12,0 százalékkal visszaesett, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 3,3 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 16,3 százalékkal nőtt. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 6,8 százalékkal csökkent, míg a számítógép, perifériás egység gyártása 84 százalékkal bővült.

A 9,4 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 16,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül

az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 31, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 5,1 százalékkal csökkent.

A jegybank Termelékenységi jelentése szerint sokkal

gyorsabban megtérült volna, és jobban modernizálta volna a magyar gazdaságot, ha az akkuiparba tolt ezer milliárdok akár csak töredékét a hatékonyabb termelési módok és ágazatok kapták volna.

A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 10,9 százalékkal emelkedett az előző év októberéhez viszonyítva. Hét alágazatban bővült még a termelés, 3,7 és 26 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben a dohánytermék gyártásában, a legkevésbé a takarmány gyártásában. A többi három alágazatban 5,8 és 18,1 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,6 százalékkal nagyobb, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 4,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

Az előző havi visszaesés után a 5,1 százalékos súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 12,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, jórészt a jelentős súlyt képviselő műanyagalapanyag-gyártás növekedése folytán.

Folytatódott a csökkenés a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: a termelés októberben 11,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, elsősorban a hazai eladások visszaesése miatt, miközben a külpiaci eladások bővültek.