Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Nem jött be a kormány számítása, hogy hogy a szabad munkaerőre alapozva az autó- és akkumulátoripart kiemelten támogatva ér el növekedést, mert ezen ágazatok termelésének hozzáadott értéke messze elmarad pl. a szolgáltatásokétól és más innovatív iparágakétól, ezért a hatékonyabb termelési módokra és ágazatokra kéne inkább koncentrálni, írja a Népszava a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Termelékenységi jelentése alapján.
A lap hétfői számában megjelent cikk szerint az MNB megállapította, hogy az akkugyártáshoz kapcsolódó fejlesztések összege mára meghaladja a 6000 milliárd forintot, mely egy része már elkészült és termel, a másik része még épülőben van vagy még előkészítés alatt áll. A kapacitás akkora lesz, hogy egyértelműen kivitelre fognak ezek a gyárak termelni, vagyis emelni fogják az export összegét, ám a legalacsonyabb hozzáadott értékkel a járműipar termel Magyarországon – pontos adatot nem közöltek, de kb. 15 százalékra tehető ez az érték.
A villamos berendezés gyártásánál – ahová az akkugyártás is tartozik – a teljes kibocsátás hazai hozzáadott értéke 19,2 százalék, “ez a harmadik leggyengébb adat.” Közben a feldolgozóiparunk tavalyi átlaga ebben 23,6 százalék, a piaci szolgáltatásoknál pedig a hozzáadott érték 58,5 százalék.
A jegybank szerint az akkuiparba tolt ezermilliárdok sokkal gyorsabban megtérültek volna, ha és jobban hozzájárultak volna a magyar gazdaság modernizációjához, ha az összeget vagy akár csak töredékét olyan ágazatok fejlesztésére fordították volna, ahol magas a hazai hozzáadott érték a termelésben. Listájuk elején a szolgáltatási szektor áll, de az ingatlanágazatban is meghaladja a 80 százalékot a hazai hozzáadott érték, illetve 60 százalék feletti mutatóval működnek a pénzügyi szolgáltatók, a tudományos tevékenység és az infokommunikáció is.
Az MNB jelentése szerint továbbá a hazai munkatermelékenységi mutatókból képzett átlag az EU-s szint 64 százalékán áll, de a top 5 EU-s tagországhoz képest csak 49 százalék. Az innovációs rendszerünk hatékonysága pedig az EU-átlag 55 százaléka, de a top 5 EU-s tagállam mutatójának csak 36 százaléka. A digitalizációs és ökológiai hatékonyságunk jobb, 78, illetve 81 százalékon áll. A 81 százalékos érték viszont az MNB szerint megtévesztő: a magyar gazdaság digitális hatékonyságát ugyanis az határozza meg, hogy az input mutatókban átlag felett, de az output mutatókban gyakran átlag alatt szerepel.
Az e-közigazgatás hatékonysága Magyarországon 2023-ban 79 százaléka volt az EU-átlagnak, a top 5 tagállam átlagának pedig a 64 százaléka. Ez az EU 27 tagállamából csak a 26. helyre elég. Az MNB szerint a digitális hatékonyságunk a most induló Digitális állampolgárság programmal (DÁP) javulhat.
(Nyitóképünk illusztráció, az iváncsai SK On akkugyár látható rajta.)
