Összességében pozitív meglepetésről beszélhetünk, de egy fecske még nem csinál nyarat – kommentálta a KSH friss ipari termelési adatait az ING elemzője, miután a szeptemberi visszaesés után októberben havi alapon, szezonális és naptárhatással kiigazítva 2 százalékos volt a növekedés, ami „szokatlanul magas”, de éves szinten továbbra is 3,1 százalékos a csökkenés, sőt a 2021. év átlagos havi teljesítménytől még mindig 2,6 százalékkal marad el. 

Az elemző figyelmeztet: az elmúlt szűk három évben már többször volt egy-egy jól sikerült hónapja a magyar iparnak, de ezek nem törték meg a negatív trendet. Korántsem biztos a trendforduló most sem: a KSH előzetes adatközlése hasonló ipari szerkezetről árulkodik, mint amit az elmúlt hónapokban láttunk. 

Világszerte vegyes a kép, ám mivel a magyar gazdaság elsősorban az európai, azon belül is a német termelési láncoknak van leginkább kiszolgáltatva (bár azok a globális kereslettől függenek), itt már kevesebb a jó hír. A legfrissebb német ipari adatok ugyanis megint komoly negatív meglepetést okoztak, és az autóipari és beszállítói gyárbezárások és elbocsátások sem kecsegtetnek pozitív jövőképpel rövid távon, és ez az ottani menedzserindexekben is tükröződik.

Az elemző szerint nehezen alapozhatjuk a magyar ipar rövid, de akár középtávú fellendülésére táplált vágyat az exportkereslet berobbanására. Nem véletlen az ipari bizalmi index lefelé fordulása sem, és a törékeny hazai fogyasztói bizalom, ami a forint további leértékelődésével még inkább gyengülhet. Ezzel a gyenge teljesítménnyel éves szinten valahol 0,5 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés szerinte. Ja, és persze a mezőgazdaság sem fogja kihúzni a gödörből a magyar gazdaságot:

Az Audi bérgyártása húzhatta fel némileg a teljesítményt

A tizedik havi kibocsátásbővülés hátterében egyrészt az Audi szeptember végén megkezdett győri bérgyártása állhat, mely során a VW-csoporthoz tartozó spanyol Cupra összeszerelését vette át részben a nyugat-magyarországi egység. Másrészt a szeptemberi részletes adatokat figyelembe véve a számítógép és elektronikai termékek gyártása terén realizálódhatott egy komolyabb, pozitív elmozdulás havi bázison – értékelte az adatokat Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

A rövid távú kilátásokat ő sem tartja kedvezőnek, de úgy véli, „középtávon lehetünk talán bizakodók: a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben a jövő év második felétől kezdődően, de ezek pozitív növekedési kihatása majd csak 2026-tól jelentkezhet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint is biztató az ipari termelés havi alapú bővülése, de a teljesítményt nemzetközi politikai és gazdasági helyzet fékezi: Európa több országában kettős válság alakult ki, amely a gazdaságot és a politikát egyaránt érinti. Az Unió két legjelentősebb gazdaságát, Franciaországot és Németországot hozták példaként. A hektikus nemzetközi helyzet, továbbá a szomszédban zajló háború káros hatásai is visszafogták az exportvezérelt magyar gazdaság és ipar teljesítményét – írta a tárca, ami kitartóan bízik a jövő évi 3 százalékos gazdasági növekedésben, amit az Új Gazdasági Akciótervvel szándékoznak elősegíteni.