Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Újabb és újabb rekordokat dönt a feldolgozatlan kávé tőzsdei jegyzése. A legnépszerűbb, a piac mintegy 60-70 százalékát adó arabica fajta ára egy év alatt 70 százalékkal nőtt, és utoljára 1977-ben volt ennyire magas, amikor a havazás elpusztította a brazíliai termés jelentős részét – emlékeztet cikkében a CNBC.
A feldolgozók az alapanyag ilyen mértékű drágulását biztosan nem lesznek képesek benyelni, vagyis az áremelkedést legalábbis részben tovább fogják hárítani a fogyasztókra. Az érintett vállalatok értelemszerűen nem szívesen nyilatkoznak erről, de a Nestlé például maga jelentette be, hogy a kialakult piaci helyzetben továbbra is élni fog az ármeghatározás és a kiszerelések méretének változtatásának lehetőségével. Vagyis gyakorlatilag vagy drágulnak a termékek, vagy kisebbek lesznek a kiszerelések. Esetleg mindkettő.
Az áremelkedés oka, hogy a kávétermesztés földrajzilag koncentrált: Brazília, Vietnám, Kolumbia és Etiópia a legnagyobb termesztők, a kínálat nagyjából 56 százaléka Brazíliából és Vietnámból származik. A kávé meglehetősen érzékeny a megfelelő körülményekre, márpedig az időjárás jelenleg nem kedvező, és ami azt illeti, évek óta nem az, Brazíliában már az ötödik gyenge termést várják egyhuzamban.
Az áremelkedéshez hozzájárul, hogy a kereslet is nőtt az elmúlt években, különösen a kínai fogyasztás emelkedett.
Az árak még további emelkedésére lehet számítani, érdemi árcsökkenés azonban egy darabig biztosan nem lesz. Ahhoz tartósan – több évig – jó termésekre lenne szükség, illetve arra, hogy az iparági szereplők újra feltöltsék megcsappant készleteiket.
