A gyüttmenteket megállíthatja az önazonossági törvény, de a lakások értékcsökkenését nem
Az ingatlanvásárlást nehezíti, valós pozitív hatása viszont valószínűleg nem lesz a települések önazonosságát védeni hivatott szabályozásnak.
Fenntartható fejlődés 2024
A kávézás karbonlábnyoma
Becslések szerint egymilliárd ember, azaz a Föld népességének 13 százaléka fogyaszt rendszeresen, napi átlagban 2,25 milliárd csésze kávét. A termelés az utóbbi jó három évtizedben több mint 60 százalékkal nőtt és 2050-re várhatóan megháromszorozódik.
Ez óriási megterhelés a környezetre, hiszen egy csésze kávé teljes emissziója az ital fajtájától függően 50–400 gramm szén-dioxid-egyenértéknek felel meg – vagyis a karbonlábnyoma nagyjából 1-2 kilométernyi autózással egyenértékű.
Sok vízre van szükség
A kávé elsősorban a trópusi égöv alatt terem, így Afrikában, Latin-Amerikában, Vietnámban és Indonéziában – e területeken pedig az erdőirtás is nagymértékű. A kávéművelés elterjedt módja a napon termesztés, amely hamar kiszipolyozza a talajt. A nagyobb arányú műtrágyázás pedig növeli a kiadásokat, ráadásul még a dinitrogén-oxid kibocsátását is, ami az egyik legveszélyesebb üvegházhatású gáz. A növekvő költségek miatt sok termelő egy idő után új területet keres, amelyet első lépésben megtisztít az őshonos erdőtől.
