Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A Mastercard tanulmánya szerint nemzetközi perspektívából 2024 végére a kiberbűnözés által okozott károk globálisan elérhetik a 9500 milliárd dollárt.
Magyarországon 13 ezer áldozat, 30 milliárd forintnyi kár a tavalyi mérleg. Különösen kitettnek számít az online kereskedelem: az online piacterek felhasználóinak 43 százaléka tapasztalt már valamilyen csalási kísérletet, 20 százalék pedig pénzt vagy adatot is veszített. Összességében a magyar lakosság csaknem fele volt már személyesen vagy a környezetén keresztül érintett kiberbiztonsági csalásban, azonban csupán körülbelül ötödük tartja magát felkészültnek a visszaélések kivédésére – áll a felmérésben.
A bűnözők kedvelt célpontjai közül jelenleg a közszféra fenyegetettsége a legnagyobb; az egészségügyé csökkent, a technológiai szektoré viszont nőtt a világjárvány óta.
A KiberPajzs Program résztvevői, a Magyar Bankszövetség, a Magyar Nemzeti Bank, a rendőrség, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság, az Igazságügyi Minisztérium, a Pénzügyi Békéltető Testület, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Védelmi Szolgálat vagy a Szerencsejáték Zrt. és a VISA, valamint a Mastercard erre igyekeznek minden érintettet figyelmeztetni.
A Mastercard közelmúltban készült kutatásának tesztjét kitöltő magyar felnőttek 70 százaléka tisztában van azzal, hogy nem fordulhat elő, hogy a bank telefonon vagy e-mailben kér kártyaadatokat vagy belépési jelszót. Ennek ellenére a felmérés szerint tavaly mégis rengeteg olyan bűneset történt, amikor a sértettektől 10 millió forint feletti összeget csaltak ki ilyen módon. A leggyengébb láncszem mindig a nyomás alá helyezett, vagy éppen felkészületlen felhasználó.
Az elméleti kiberbiztonsági ismeretek és a tényleges digitális magatartás között mély szakadék húzódik a kutatás megállapításai alapján. Jellemző példa, hogy a felhasználói kutatás tesztjében a kitöltők 46 százaléka nem tudta eldönteni a hozzá eljutott üzenetekről, hogy valódiak, vagy csaló szándékúak.
A fiatalok a magabiztos digitális jártasságaik miatt túlbecsülik a biztonságra vonatkozó tudásukat. A 18-29 év közöttiek 90,5 százaléka tartja magát nehezen átverhetőnek, ám egy 10 kérdésből álló tesztben a tudásszintjüket mérő digitális biztonsági indexük átlaga mindössze 1,5 lett a maximális 4-ből.
Gyorsan fejlődő „iparágról” van szó, ahol kritikus jelentőségű az információhoz jutás sebessége. A hatékony védekezéshez egyrészt készségszintre kell fejleszteni a biztonságos jó gyakorlatokat, másrészt pedig lehetővé kell tenni, hogy a naprakész információ egyszerűen és gyorsan eljusson a lakossági felhasználókhoz és az üzleti szereplőkhöz, lehetőleg organikusan, a saját közösségi csatornáikon keresztül – áll a cég közlésében.
