2025 első két hónapjában az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) 1722,8 milliárd forintos hiánnyal zárt – írja tájékoztatójában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Ez hatalmas összeg: a 2025-ös költségvetési törvény az egész évre 4,2 ezer milliárd forint hiánnyal tervez. Vagyis

mindössze két hónap alatt összejött az éves hiány 40 százaléka.

A teljes hiányon belül a központi költségvetés 1683,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 38,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 77,3 milliárd forintos hiányt mutattak.

A minisztérium szerint 319 milliárd forint ment el áfa-visszetérítésekre (ezek valóban erősen terhelik a februárt minden évben). A „rezsicsökkentés támogatása” a szokásosnál 151 milliárd forinttal többet vitt el. A nyugdíjakra a 13. havi juttatással együtt 536 milliárd forintot költött az állam. A lakossági állampapírok hozamfizetései 1038 milliárd forintba kerültek.

Mindez nem meglepő, 2024 februárjában nagyon hasonlóan alakult az államháztartás helyzete. Év végére nem is sikerült tartani a – megemelt – 4,5 GDP-százalékos hiánycélt.

Az idei hiánycél a pocsék februári eredmény után tartható lehet.

A tavalyi pénzforgalmi hiány kisebb volt az idei évre előirányzottnál. És bár várhatóan a gazdasági növekedés idén elmarad majd a kormány által várttól, az adóbevételek nőnek: az első két hónapban a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző évhez viszonyítva 13,5%-kal magasabban teljesültek.

A februári államháztartási számokat ismertető közleményében az NGM nem hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési hiánycél tartása mellett. Korábban ez a Pénzügyminisztérium részéről bevett fordulat volt. Igaz, a tárca januárral beolvadt az NGM-be, az államháztartásért felelős miniszter pedig már Nagy Márton, nem pedig Varga Mihály.

Szokatlan módon az államháztartás már a január hónapot mínuszban zárta – az első hónap jellemzően még szufficites szokott lenni. A januári hiányért egyértelműen a kormány alá tartozó központi költségvetés volt felelős, itt 166,1 milliárd forintos deficit jött össze, amit ellensúlyozott a nyugdíj- és az egészségbiztosítási kassza 62,9 milliárd forintos, illetve az elkülönített alapok 35,4 milliárd forintos többlete.