2025 első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 67,8 milliárd forintos hiánnyal zárt – írja gyorsjelentésében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A januári deficit kissé meglepő, az államháztartás az első hónapot jellemzően még többlettel szokta zárni. 2023-ban például 54,4 milliárd forint többlet jött össze januárban.

A januári hiány azért is meglepő, mert a közlemény szerint az adó- és járulékbevételek 12,5 százalékkal meghaladták a tavaly januári értéket.

A gyakorlatban vélhetően semmi vagy minimális jelentősége van, de

2013 márciusa óta ez volt az első hónap, amikor az államháztartásért felelős minisztert nem Varga Mihálynak hívták:

Varga tárcája ugyanis január 1-ével beolvadt Nagy Márton minisztériumába.

A hiányért egyértelműen a kormány alá tartozó központi költségvetés felelős, itt 166,1 milliárd forintos deficit jött össze, amit ellensúlyozott a nyugdíj- és az egészségbiztosítási kassza 62,9 milliárd forintos, illetve az elkülönített alapok 35,4 milliárd forintos többlete.

Az NGM a januári egyenleg kapcsán a nyugdíjakra, az egészségügyi kiadásokra és a babaváró támogatásokra mutogat közleményében, ám biztosan nem ezek felelősek a hiányért.

Ugyanakkor – bár ezt nem említik – januárban már több százmilliárd forint kiadása volt az államkasszának az inflációkövető lakossági állampapírok után.

A február már sokkal rosszabbnak ígérkezik, újabb állampapír-hozamfizetésekkel, illetve a februárt terheli a 13. havi nyugdíj – amit a normál havi kifizetésekkel szemben nem a nyugdíjkassza bevételei finanszíroznak, hanem a központi költségvetés.

A 2025-ös költségvetési törvény az egész évre 4,2 ezer milliárd forint hiánnyal tervez.