Az időskori szegénység terjedése miatt nő az élethosszig dolgozók száma

A Bruegel gazdaságpolitikai agytröszt 2024-es modellezése szerint a növekvő szociális kiadások és az öregedéshez köthetően csökkenő bevételek együttese az uniós tagok háromnegyedében jelentős költségvetési kiigazítást fog megkövetelni 2024–2031 között – írja a G7.hu.

Ez azonban az olyan kiköltekező országok esetében, mint például Magyarország, súlyos gondokat fog okozni: ahhoz, hogy az uniós tagországok 3 százalék alatt tudják tartani a költségvetési hiányt, komoly korrekciót kell végrehajtaniuk. Romániának a hét év alatt a GDP 7 százalékára, Szlovákiának 7,3 százalékára rúgó kiigazítást kellene végrehajtania,

Magyarország esetében a GDP 3,3 százaléka az öregedés pluszköltsége – írja a lap.

Az OECD modelljei szerint mindössze hét olyan EU-tagállam van, ahol a nyugdíjkiadások nem rónak többletterhet a GDP-re: Cipruson, Dániában, Észtországban, Görögországban, Írországban, Luxemburgban és Svédországban. Görögországban azért, mert a 2010-es gazdasági összeomlást követően leépítették a szociális védőhálót, a másik hat országban pedig a bevándorlás és a korábbi évek magasabb születésszámának következtében pozitív irányba mozdulnak majd a költségvetési folyamatok az OECD szerint.

Nyugdíjas munkavállaló

Horváth Szabolcs

Észtországban viszont az öregedés az elvándorlás következtében a nyugdíjellátás egyre alacsonyabb színvonalú, emiatt itt és a többi balti országban kifejezetten magas az időskori szegénység aránya.

Az OECD adatai alapján elmondható, hogy egész Európában nő a nyugdíj mellett dolgozó idősek aránya, Magyarországon és a térség többi államában is erős növekedés mutatkozik. Az életfogytig tartó munkavállalás nem független a relatív szegénységben élő idősek arányának növekedésétől – jegyzi meg a lap.