Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Kúria összehívta a jogegységi tanácsot, tizenkét korábbi határozatát vizsgálja felül devizahiteles ügyekben – írta meg a 24.hu. Az EU Bíróságának ítélete nyomán ugyanis első fokon már egy magyar bíróság is kimondta, hogy a devizahiteles törvény az uniós jogba ütközik.
Orbán Viktor a parlamentben úgy reagált a hét elején, hogy nem terveznek törvénymódosítást, a miniszterelnök szerint az EU Bírósága nem a magyar kormánynak, hanem a Kúriának jelölt ki feladatokat a döntésével. A Kúria pedig el is kezdte vizsgálni, hogy a saját korábbi határozatai fenntarthatóak-e az uniós bíróság jogértelmezésének fényében.
Erre hivatkozva a bíróságok egymás után függesztik fel a folyamatban lévő devizahiteles pereket, ameddig a Kúria be nem fejezi a jogegységi eljárásokat.
Az uniós bíróság azt mondta ki még májusban egy precedensértékű ítéletében, hogy tisztességtelen egy olyan devizaalapú lízingszerződés, amely teljes mértékben a fogyasztóra hárította az árfolyamkockázatot. Erre hivatkozva döntött úgy nemrég a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem jogerősen, hogy miután egy adós 7 millió forint hitelt vett fel az Allianztól 2008-ban, majd az árfolyam elszállása miatt 13,4 milliót kellett visszafizetnie, de nem kapott megfelelő tájékoztatást, az Allianz jogutódja, az MBH köteles a 6,4 millió forint különbözetet visszafizetni.
