Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az Európai Unió bírósága még májusban hozott egy precedensértékű ítéletet, amely kimondta: tisztességtelen egy olyan devizaalapú lízingszerződés, amely teljes mértékben a fogyasztóra hárítja az árfolyamkockázatot. A döntés szerint továbbá az így érvénytelenné váló szerződések a tisztességtelen rész kihagyásával sem teljesíthetők, azaz „helyre kell állítani azt a jogi és ténybeli állapotot, amelyben a fogyasztó a szerződés megkötése nélkül lett volna”. A pert Marczingós László ügyvéd nyerte meg a luxemburgi székhelyű testület előtt.
A magyar bíróságok ugyanakkor egészen mostanáig nem alkalmazták az uniós döntést, most azonban a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) fordulat történt egy devizahiteles és az MBH Bank közötti perben: az egyik bíró az uniós ítéletre hivatkozva érvénytelennek nyilvánította az MBH (illetve egyik jogelődje) szerződését, a pénzintézetnek a visszafizetett hitelösszeg felét vissza kell adnia a károsultnak – írja a 24.hu.
A PKKB elsőfokú ítélete alapján a devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelen, az adós csak a kapott összeggel tartozik, az árfolyam-különbözet összes terhét a banknak kell viselnie, így az adósnak jár vissza pénz – teszi hozzá a lap.
Mint írják, az adós (egy inárcsi nő) 2008-ban vett fel az MBH jogelődjétől, az Allianz Zrt.-től 7 millió forint hitelt, ám az árfolyam időközbeni elszállása miatt végül 13,4 millió forintot kellett visszafizetnie, ezt 2025 februárjában sikerült teljesítenie.
A hitelügyletet az érintett a bíróságra vitte, ahol a bíró megállapította, hogy az árfolyamkockázatról szóló hiányos tájékoztatás miatt a szerződés teljesen érvénytelen, a pénzintézetnek a folyósított összegen felüli 6,4 millió forintot és annak a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű éves késedelmi kamatát vissza kell fizetnie a nőnek. Az ítélet nem jogerős.
