Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az Európai Unió bírósága még májusban hozott egy precedensértékű ítéletet, amely kimondta: tisztességtelen egy olyan devizaalapú lízingszerződés, amely teljes mértékben a fogyasztóra hárítja az árfolyamkockázatot. A döntés szerint továbbá az így érvénytelenné váló szerződések a tisztességtelen rész kihagyásával sem teljesíthetők, azaz „helyre kell állítani azt a jogi és ténybeli állapotot, amelyben a fogyasztó a szerződés megkötése nélkül lett volna”. A pert Marczingós László ügyvéd nyerte meg a luxemburgi székhelyű testület előtt.
A magyar bíróságok ugyanakkor egészen mostanáig nem alkalmazták az uniós döntést, most azonban a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) fordulat történt egy devizahiteles és az MBH Bank közötti perben: az egyik bíró az uniós ítéletre hivatkozva érvénytelennek nyilvánította az MBH (illetve egyik jogelődje) szerződését, a pénzintézetnek a visszafizetett hitelösszeg felét vissza kell adnia a károsultnak – írja a 24.hu.
A PKKB elsőfokú ítélete alapján a devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelen, az adós csak a kapott összeggel tartozik, az árfolyam-különbözet összes terhét a banknak kell viselnie, így az adósnak jár vissza pénz – teszi hozzá a lap.
Mint írják, az adós (egy inárcsi nő) 2008-ban vett fel az MBH jogelődjétől, az Allianz Zrt.-től 7 millió forint hitelt, ám az árfolyam időközbeni elszállása miatt végül 13,4 millió forintot kellett visszafizetnie, ezt 2025 februárjában sikerült teljesítenie.
A hitelügyletet az érintett a bíróságra vitte, ahol a bíró megállapította, hogy az árfolyamkockázatról szóló hiányos tájékoztatás miatt a szerződés teljesen érvénytelen, a pénzintézetnek a folyósított összegen felüli 6,4 millió forintot és annak a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű éves késedelmi kamatát vissza kell fizetnie a nőnek. Az ítélet nem jogerős.
