Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Figyelemmel a családokra nehezedő gazdasági nyomásra, szükséges a családok teherviselő képessége mentén a terhek csökkentése
– indokolják azt a péntekre virradó éjjel a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletet, amellyel december 31-ére módosítják a kamatstopról szóló vészhelyzeti rendelet hatályát a pár napon belül lejáró eredeti június 30-áról.
Ez már a sokadik hosszabbítása az eredetileg 2022-ben bevezetett és azóta is félévente hosszabbítgatott kamatstopos intézkedésnek, amely – mint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fogalmaz pénteki közleményében, „eddig is hatékony eszköznek bizonyult a magas kamatok negatív hatásainak mérséklésében”. Az NGM úgy számol, hogy a kamatstop bevezetésétől kezdve összesen 330 milliárd forintos megtakarítás keletkezett a családoknál.
Az intézkedés hatásait más szempontból is meg lehet közelíteni. A Bankmonitor például kiszámolta, hogy a hitelintézeteknél összesen 413 milliárd forintnyi bevétel maradt el miatta. Nem csoda, hogy az Alkotmánybírósághoz fordultak.
Egy-egy ügyfél pedig havonta átlagosan 16 300 forint kifizetését úszhatta meg, bár ez az érték egyénenként változó lehet. Mindenesetre a Bankmonitor is arra jut, hogy 2022–23 fordulóján komoly segítséget nyújtott a háztartásoknak, de mostani esetleges – végül elhalasztott – kivezetése már csak 16–24 ezer ügyfélnek okozna nehézséget, ami csak töredéke az intézkedés által érintett 286 ezer adósnak.
