Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az Alkotmánybírósághoz fordult a kamatstop-rendelet miatt az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt és a Raiffeisen Bank Zrt. – derül ki a Magyar Bankszövetség közleményéből.
Emlékeztetnek: a magyar kormány 2021-ben a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezetett be kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre. Ennek értelmében a bankok a megkötött szerződések tartalmától függetlenül csak a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő 2,02%-os kamatot számolhatják fel, és a szerződéses feltételek alapján meghatározott kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik. Az intézkedést később kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitelekre.
Bár időközben megszűnt a Covid-veszélyhelyzet, az irányadó kamatszint pedig 18-ról 6,5 százalékra csökkent, az intézkedést tavaly decemberben is meghosszabbították, idén június végéig. Mint korábban írtuk, vannak hitelek, amelyek kamatát az intézkedés 14,28 százalékponttal mérsékelte egy időben. Gondot jelenthetett viszont, hogy az elmaradt hasznot a bankok jó eséllyel más formában igyekeznek behozni, és a kamatstop a saját döntésük következményétől védte meg azokat, akik olcsó, de kockázatos hitelt választottak, miközben a biztonságosabb hitelt választók a magasabb kamatért cserébe nem kaptak semmit.
Az Alkotmánybírósághoz forduló pénzintézetek szerint a kamatstop rendelet, illetve annak meghosszabbítása alkotmányjogi megalapozottság nélkül utólag, szükségtelenül és aránytalanul avatkozik be a magánjogi jogviszonyokba, ezért kérik a testülettől, hogy állapítsa meg a kamatstop rendelkezések, illetve azok meghosszabbításának alaptörvénybe ütközését.
