Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök csütörtökön közölte, hogy megtorló vámokat vet ki az Egyesült Államokkal szemben, amennyiben Donald Trump amerikai elnök valóban életbe lépteti a brazil termékekre tervezett 50 százalékos importvámot. Trump a tervezett intézkedést részben azzal indokolja, hogy Brazíliában büntetőeljárás folyik Lula elődje, Jair Bolsonaro ellen (nyitóképünkön).
Lula hangsúlyozta, hogy továbbra is diplomáciai megoldásra törekszik, de a tárgyalások sikertelensége esetén alkalmazni fogja a gazdasági viszonosság elvét rögzítő, idén elfogadott törvényt. „Ha ők 50 százalékos vámot vetnek ki ránk, mi is 50 százalékos vámot vetünk ki rájuk” – jelentette ki a brazil államfő a Record tévének adott interjúban. – „A tisztelet jó dolog, én felajánlani és elfogadni is szeretem” – fűzte hozzá az államfő.
A brazil szenátus elnöke, Davi Alcolumbre, valamint a képviselőház elnöke, Hugo Motta közös közleményében rámutatott, hogy a gazdasági viszonossági törvény jogi eszközt ad Brazília kezébe gazdasági érdekei és szuverenitása védelmére. „Készen állunk arra, hogy megfontoltan, ugyanakkor határozottan lépjünk fel gazdaságunk, a termelőszektor és a brazil munkahelyek védelmében” – írták.
A brazil kormány várhatóan csak az amerikai vámok életbe lépésével hoz konkrét ellenintézkedéseket. Több brazil iparági szövetség ugyanakkor diplomáciai megoldást sürgetett, hogy elkerüljék a kereskedelmi háborút.
Trump szerdán közzétett levelében „boszorkányüldözésnek” nevezte a Bolsonaro ellen indított bírósági eljárásokat. A volt brazil elnököt többet között azzal vádolják, hogy megpróbálta megakadályozni Lula hivatalba lépését a 2022-es választási veresége után. Bolsonaro szerint politikai üldöztetés áldozatává vált, míg a brazil legfelsőbb bíróság szerint bizonyítékok utalnak arra, hogy a volt elnök a választási vereség ellenére is hatalmon akart maradni.
Amikor kiderült, hogy a hatóságok összeesküvéssel gyanúsítják, Bolsonaro első félelmében 2024 februárjában a brazíliai magyar nagykövetségre menekült, majd amikor meggyőződött róla, hogy a közvetlen letartóztatás veszélye egyelőre nem fenyegeti, távozott onnan.
Bolsonaro Trumppal és Orbán Viktorral is szívélyes viszonyt ápol, korábban járt Magyarországon is, sőt, Szijjártó Péter a 2022-es választások előtt afelől is érdeklődött, hogy tehet-e valamit a magyar kormány, ami Bolsonaro újraválasztását segítheti. A Külgazdasági és Külügyminisztérium erre akkoriban egy brazil kormányzati közleményt idézve reagált, miszerint a felek „udvarias és az alkotmányos szabályoknak megfelelő dialógust” folytattak.
Lula csütörtökön utasította a diplomatáit, hogy ha Trump levele fizikai formában is megérkezik a brazil elnöki palotába, azt azonnal küldjék vissza. A korábban már közzétett levélben az amerikai elnök élesen bírálta a brazil igazságszolgáltatást, és a közösségimédia-vállalatokat érintő bírósági döntéseket is a tervek szerint augusztus 1-jén életbe lépő vámemelés okai között említette. A brazil elnök bírálatát fogalmazta meg elődjével szemben, aki elmondása szerint az amerikai elnök vámintézkedéseit támogatja, és kijelentette, hogy Bolsonaro fia az Egyesült Államokban próbált nyomást gyakorolni az amerikai kormányzatra. Az Egyesült Államok Brazília második legnagyobb kereskedelmi partnere, a tervezett vámok várhatóan mindkét ország gazdaságát érzékenyen érintenék.
Trump vámháborújának állásáról nemrég írtunk:
