Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az amerikai elnök 50 százalékos vámot lengetett be, amit a brazil államfő, Luiz Inácio Lula da Silva az ország igazságügyi rendszerébe való beavatkozásnak minősített, és ellenvámokat ígért.
50 százalékos vámokat tervez kivetni a Brazíliából érkező termékekre Donald Trump – írja a BBC.
Az amerikai elnök azzal vádolja a dél-amerikai országot, hogy támadásokat intézett az USA-beli techcégek ellen, és hogy boszorkányüldözést folytat a volt brazil elnök, Jair Bolsonaro ellen, akit a brazil hatóságok azzal vádolnak, hogy megpróbálta megpuccsolni a 2022-es választásokat.
Mint arról annak idején beszámoltunk, Jair Bolsonaro 2022 októberében elvesztette a választásokat, ám azok eredményét hetekig nem volt hajlandó tudomásul venni, helyette bezárkózott az elnöki palotába. 2023 januárjában ráadásul a hívei az amerikai Capitolium-ostrom mintájára intéztek támadásokat az állami intézmények ellen.
A történtek miatt a brazil hatóságok eljárást indítottak Bolsonaro ellen, akinek a brazil legfelsőbb bíróság döntése alapján a választási eredmények megdöntésére irányuló összeesküvés vádjával kell bíróság elé állnia.
Amikor kiderült, hogy a hatóságok összeesküvéssel gyanúsítják, Bolsonaro első félelmében 2024 februárjában a brazíliai magyar nagykövetségre menekült, majd amikor meggyőződött róla, hogy a közvetlen letartóztatás veszélye egyelőre nem fenyegeti, távozott onnan.
Bolsonaro Trumppal és Orbán Viktorral is szívélyes viszonyt ápol, korábban járt Magyarországon is, sőt, Szijjártó Péter a 2022-es választások előtt afelől is érdeklődött, hogy tehet-e valamit a magyar kormány, ami Bolsonaro újraválasztását segítheti. A Külgazdasági és Külügyminisztérium erre akkoriban egy brazil kormányzati közleményt idézve reagált, miszerint a felek „udvarias és az alkotmányos szabályoknak megfelelő dialógust” folytattak.
Trump vámháborús fenyegetése részben egy újabb kísérlet Bolsonaro megmentésére, de benne van az a kétségtelen amerikai külpolitikai érdek is, ami a BRICS-országok gyengítését szolgálja.
A bejelentésre reagált Brazília jelenlegi elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva is, aki kijelentette, hogy bármilyen vámemelést hasonló ellenintézkedések követnek, és óvott attól, hogy bárki is megpróbáljon beavatkozni az ország igazságügyi rendszerébe.
Donald Trump a héten 22 országot fenyegetett meg a vámtarifák megemelésével, köztük Japánt, Dél-Koreát és Srí Lankát is. Ezek nagyjából az elnök korábbi hasonló irányú terveinek újramelegítését jelentik, bár már korábban is beleremegtek a piacok, és ez az amerikaiak számára sem lenne túl kedvező. Ráadásul Brazília esetében még keményen vissza is üthet az amerikai gazdaságra, hiszen tavaly az USA több árut adott el Brazíliában, mint amennyit vásárolt, így egy vámháború elsődleges vesztesei az amerikai, és nem a brazil cégek lennének.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.